Keresés ebben a blogban

2016. november 2., szerda

Göldner Ildikó Gyerekként – Kao dete

Portré: Ady András

Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –


Gyerekként

kissrác koromban mikor még csak ismerkedtem a halál fogalmával úgy gondoltam- tele energiával – velem sosem történhet meg hogy gyengülök és eljön a nap mikor nem tudom kinyitni a szememet repített a képzelet bejártam a földet az univerzum bolygóit s néhány csillagon hagytam jelként lábnyomot de mostanában egyre fáradok rosszakat álmodok és mintha mélyebbről indulnának a lépcsőfokok egyre hangosabban halkulok gyakrabban érzem milyen nehezen és csikorogva nyílnak a világra a zsalugáterek holott a nap elvileg még a szokott helyen toporog

Kao dete

u doba detinjstva kad sam se još sa pojmom smrti upoznavala tako sam mislila – puna energijom –  sa mnom nikad se ne može desiti da ću se slabiti i doći će dan kad oči ne mogu otvoriti maštom ponesena obišla sam zemljinu kuglu planete univerzuma i na nekoliko zvezda kao znak otisak stopala sam ostavila ali u zadnje vreme sve više se umaram ružne snove sanjam i stepenice kao da sa veće dubine polaze sve jače se stišam i često osećam žaluzine koliko teško škripajući se otvaraju mada sunce načelno još uvek na uobičajenom mestu tapka

Prevod: Fehér Illés
Forrás: http://versholdak.hu/gyerekkent/

2 megjegyzés:

  1. Kedves Illés! Hálásan köszönöm a munkádat! Igazi meglepetést szereztél vele!

    VálaszTörlés