Petrőczi Éva
Pécs, 1951. április 7. –
Orpheusz és Eurüdiké
Rilke-variációk –
I.
Menj, Eurüdiké.
Tőlem semmit ne várj,
ne alázd meg magad –
ne tedd.
Nem érdemes.
Bár egykor
ágyam ámbrája voltál,
halotti lepleidből
téged én
ki nem bontalak.
Hazug legendánkat
megtörve szétkiáltom:
könnyed lépteimet
senki nem béklyózhatja meg.
Te sem.
Megszoktad úgyis,
hogy már odaát vagy.
Nincs, nem lehet
semmi dolgod velem.
A te halálod nem
az én halálom.
Maradj hát gyökér.
Én soha nem az istenek
kegyéért,
nem érted, neked –
magamnak játszom.
II.
Látod, Eurüdiké:
bár Orpheusz
néma maradt,
te feljöttél
az Alvilág sötét tájairól,
s testedről lassan eltűnik
a halotti gúzs nyoma…
Mégis, jobb, ha erőddel
nem dicsekszel.
Mert vigye csak
pár lépéssel messzebb az út
Thrákia rólad alig-tudó fiát:
Te végleg visszahullsz.
III.
Látod,
se lant, se ének
nem kell hozzá,
hogy visszatérjek;
még annyi sem,
hogy szavaidnak
íve legyen.
Elég, ha fáradt
napjaid peremén
helyet adsz nekem,
s az élet kibontott ámbra-hajam
minden szálában
újra szerteárad.
|
Orfej i Euridika
Varijacije po Rilkeu –
I.
Idi, Euridika.
Ništa ne očekuj od mene,
nemoj se ponižavati –
nemoj.
Ne vredi.
Mada si nekad
ambra mog kreveta bila,
iz tvog mrtvačkog
plašta
rasplesti te neću.
Lažne legende
razbijajući širim:
lagane korake moje
okovati ne može niko.
Ni ti.
Ionako si navikla,
da si na onoj strani.
Ne, nemam
nikakve veze s tobom.
Tvoja smrt nije
moja smrt.
Pa ostani koren.
Ne zbog milosti
bogova,
ne zbog tebe, tebi –
sebi igram.
II.
Vidiš, Euridika:
mada je Orfej
ostao nem,
ti si se iz mračnih predela
Podzemlja uzdigla,
i s tvog tela trag samrtnog
okova polako nestaje...
Ipak, pametnije je ako se
s tvojom snagom ne hvališ.
Jer put sina Trakije
ko o tebi jedva nešto zna neka
samo par koraka dalje odnese:
Propasćeš zauvek.
III.
Vidiš,
ni lira, ni pesma
nisu potrebne zato
da se vratim;
ni toliko,
da tvoje reči
luk formiraju.
Dovoljno je da na rubu
tvojih umornih dana
mesto mi daješ,
i život u svaki vlas
moje lepršave ambra-kose
ponovo se raširi.
Prevod:
Fehér Illés
|
John Roddam Spencer Stanhope: Orfeusz és Euridiké a Styx partján. (1878)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése