Petrőczi Éva
Pécs, 1951. április 7. –
Egy elhibázott este – avagy Lilla kései utószava
"Amott Anákreonnak
Kellő danái vannak Kaskámba friss eperrel." Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság
Tudd meg most, végre,
jó Mihályom, túl életünkön, s rég túl a halálon, hogy A boldogság estje nékem korántsem volt színig gyönyör.
Igaz, a friss eperből is
juttattál számba egyet-egyet, ám hogy verslábat nyeldekeljek, az volt a cél, a fő, a nagy.
Sok-sok kanál poézis
egy-egy kanál gyümölccsel: elhibázott arány ez itt, és minden költők közös vétke, kik azt hiszik, a párjuk éhe (aki korántsem égi lény!) könnyen csitulhat ilyetén.
Nem mondhattam el
akkor néked ezt, (a múzsa-szerep kötelez!) de most, hogy Almás, s Debrecen földjében külön porladunk, halld hát, Komárom bús Anákreonja:
több eper regényünket többre vitte volna.
|
Jedno promašeno veče – ili kasni pogovor Lile
„Moja kotarica
pored stihova Anakreona
svežom jagodom je puna.“
Mihalj Čokonai Vitez: Blaženstvo
Konačno sad saznaj,
dobri moj Mihalju,
iznad naših života,
i odavno iznad smrti,
veče Blaženstva
za mene
nije baš sušta naslada bila.
Istina je da si mi po koji
komad sveže jagode stavio u usta,
al da stopu u stihu gutam,
to je bio cilj, glavni, uzvišen.
Puno-puno kašike poezije
sa po kojom kašikom voća:
to tu promašen je srazmer,
i zajednički greh
svakog pesnika,
pa veruju,
da glad njihovog saputnika
(koja ni u kom slučaju nije nebesko
biće!)
može tako da se stiša.
Tad nisam ti
mogla to ispričati,
(uloga muze obavazuje!)
ali sad, kad u zemlji Almaša i Debrecina
zasebno se u prah pretvaramo,
čuj, Anakreone tužnog Komarnoa:
naš roman uz više jegode bio bi bolji.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése