Exit
Amikor rájöttem, hogy
nincs semmilyen sors, karma,
vagy eleve elrendelés,
láttam, hogy számtalan
lehetőség áll előttem.
Végül is, szabad
akarattal rendelkezem,
dönthetek így, vagy akár úgy is.
Látom, most szállsz fel a buszra,
egyik utolsó péntek délután,
a boltig utazol, ahol hétvégére
bevásárolsz.
Démonaink velünk járnak,
szabadulni tőlük nem tudunk.
Mikor gyermek voltam, úgy
gondolkodtam, mint gyermek,
úgy beszéltem, mint gyermek.
Ma már úgy látom a világokat,
mint az egymás mellé akasztott
kabátokat a ruhatárban.
|
Exit
Kad
doznah da
da ne
postoji nikakva sudba, karma,
ili
unapred određeno opredelenje,
shvatih,
ispred mene je
mnoštvo
mogućnosti.
Na
koncu konca
na
raspolaganju mi je slobodna volja,
odluku
ovakvu ali i onakvu mogu doneti.
Vidim,
u bus sad ulaziš,
jednog
popodneva poslednjeg petka,
do
trgovine putuješ, gde za kraj nedelje
kupuješ.
S nama
hodaju naši demoni,
osloboditi
se od njih ne možemo.
Dok
sam još dete bio,
kao
dete sam razmišljao,
kao
dete sam govorio.
Danas
već svetove tako vidim,
kao da
su u nekoj garderobi
poredani,
ovešeni kaputi.
Prevod: Fehér Illés
|
A költészetről - az Ezüst híd/Srebrni most fordításkötetemről - fordításaim - kedvenc verseim - gondolatok - magamról O poeziji - o knjizi prevoda Ezüst híd/Srebrni most - moji prevodi - omiljene pesme - zabeleške - o sebi
Keresés ebben a blogban
2016. december 19., hétfő
Tóth Imre Exit – Exit
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése