Podolszki József
Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept.
11.
Leárnyékolt
Fellegnyomta
lapos itt a föld
széttört
kapukat ácsolnak újra
vihar után
magadra zárt világ
kitaposott udvar
túlnan a tárt határ
*
Elcsatangoltak innen régebben is
háborúk előtt alatt után
s jött helyükbe rizzsel kevert cukor tejpor szaharin
színes mezekbe gatyába bújt világ
ellenpontjuk a táj
földhöz vert tanyák tepsi ég alatt
templomtorony epersor délibáb
kukoricásokba vájt verebes zúzmarás
keskeny dűlőutak
lassan poroszkáló lovak emberek
nehéz dunnákba zárt virrasztó szipogás
honi bajok
messzi amerikák
*
Hol a magyarázat e tenyérnyi mezőn
a mi réteinken kelepcébe szorult ősi remények
kallódásaira
ha legalább biztathatnálak
buzdíthatnálak
amikor a remélt menedékről
végleg lemondok
*
Szeretnék
réstelen sikolyodra ébredni egyszer
kétely nélküli vereségek friss nyomaiban vergődve látni
ennyi és csak ez
ezt kell megértened
elszáll belőlünk az örök remegés
könnyűek leszünk és világosak
harmattól mosottak
mi kik már az első lépés előtt
remegve tettük lábunk e földre
bizonytalan csapást kutatva
mint a bennszülöttek
réstelen sikolyodra szeretnék ébredni
az utolsó napon
*
Helye van e vidéknek s népnek valahol
violágmindenségem elesett zugában
élnek emberek tört derekúak
rossz napok fáradt terhétől megszomorodva
nymorult zűrzavar szövevényeiben születve járva enyészve
suták és szegények
vázna ifjak nemzésre beérő lányok
szétcsúszott csípőjű asszonyok
ködös felhős párás határok szívós népessége
nem mond le magáról
nem még nincsen vége
a megtörténtet visszalapozva bizonyíthatóan
szerepe van s tán rendeltetése is
hogy szembenézzen az üledékkel
és saját meztelen bőrén tapasztalja
törvény erejét kényét esztelen nyomását
részt vesznek ők a fejlődésben
a peremre szorultak
viszonylagosan elzárt rendszerek egymásba nyíló ajtói
bennünk velünk rajtunk csapódnak
állandó huzatban röpdös reményünk
és énekelnek zagyva éneket
halkan riadtan
valahol helye van e népnek s vidéknek
leárnyékolt végek
de világítanak
Forrás: Podolszki
József: Barna, Forum 1982. 13 – 17 old.
Zasenjeno
Niska je
tu zemlja oblacima pritisnuta
posle
oluje
ponovo
razbijene kapije tesare
na sebe
zatvoren svet
utabano
dvorište
preko je
atar širom otvoren
*
Odavde i
ranije su se otputili
pre za
vreme posle ratova
i na
njihovo mesto rižom pomešan šećer mleko u prahu saharin
u šareno
ruho gaće obučen svet stiglo
suprotnost
im je okolina
pod
plosnatim nebom u zemlju nabijeni salaši
zvonik
crkve red duda opsena
u
kukuruzišta urezane injem vrapcima kićene
uske
staze
ljudi
ati usporenim pokretima
u teške
perine zatvoren jutarnji jecaj
domaće
brige
daleke
amerike
*
Na tom
komadu livade na našim oranicama objašnjenje
za
izgubljenost u stupicu stisnutih iskonskih nadanja
gde je
bar kad
bi te mogao bodriti
podsticati
prilikom
konačnog oproštaja
od pretpostavljenog
utočišta
*
Voleo bi
jednom
na tvoj bezglasan krik buditi se
videti
te kako se otimaš u svežim tragovima poraza bez sumnji
toliko i
samo to
to
trebaš shvatiti
nestaje
iz nas večni drhtaj
bićemo svetli
i lagani
rosom
oprani
mi koji
smo već pre prvog koraka
na tu
zemlju noge drhtajući stavili
ispitivajući
neizvesnu stazu
kao
domoroci
zadnjeg
dana
buditi
se na tvoj bezglasan krik bi voleo
*
Postoji
negde mesto za taj kraj i narod
u
zabijenom kutku moje vasione
ljudi
slomljenim krstovima žive
ogorčeno
zbog mornih tereta loših dana
rodeći
se hodajući nestajući u katakombama bedne
pometenosti
nezgrapni
su i siromašni
žgoljavi mladići za rađanje sazrele devojke
žene raširenih kukova
žilav narod maglovitih oblačnih parom
obavijenih atara
od sebe odreći se neće
ne još nije kraj
listajući događaje unazad može se dokazati
ima svoju ulogu i možda i namenu
da se suoči sa talogom
i na vlastitoj goloj koži oseti
snagu volju besomučan pritisak zakona
učestvuju oni na rub otisnuti
u razvoju
jedan za drugim otvarajuća vrata relativno
zatvorenih sistema
u njima sa njima na njima lupaju
njihova nada u večnoj promaji lebdi
i nerazgovetnu pesmu pevaju
tiho preplašeno
negde postoji mesto za taj narod i kraj
krajine zasenjene
ali svetle
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése