Izet Sarajlić
Doboj, 16. mart
1930. – Sarajevo, 2. maj 2002.
Naši ljubavni sastanci kod
Lava
Kako
smo ti i ja,
da nije bilo ovog južnoslovenskog nacionalističkog ludila,
mogli divno stariti.
A evo,
od čitavog našeg života
ostali su nam jedino
ovi naši tužni ljubavni sastanci na groblju kod Lava.
Reći ću ti
i kad sam u svojoj nesreći najsretniji:
kad me na groblju uhvati kiša.
Užasno volim da kisnemo zajedno!
da nije bilo ovog južnoslovenskog nacionalističkog ludila,
mogli divno stariti.
A evo,
od čitavog našeg života
ostali su nam jedino
ovi naši tužni ljubavni sastanci na groblju kod Lava.
Reći ću ti
i kad sam u svojoj nesreći najsretniji:
kad me na groblju uhvati kiša.
Užasno volim da kisnemo zajedno!
16. mart 1998.
Szerelmes találkozásaink az
Oroszlánnál
Te és én,
ha nincs ez a délszláv nacionalista őrület,
milyen szépen öregednénk.
De íme,
egész életünkből
ezek a szomorú
szerelmes találkozásaink maradtak a temetőben az Oroszlánnál.
Elárulom
balsorsomban mikor vagyok a legboldogabb:
ha a temetőben rámszakad az eső.
Irgalmatlanul szeretem, mikor együtt ázunk!
1998. március 16.
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése