Sebestyén
Péter Zalaegerszeg, 1967. július 07. -
Sorakozó
Tóth Imrének
Egy óra,
másfél, aztán vége lesz.
Bámulj:
ez az élő isten lábnyoma, az üres lap.
Most már
a halál is feltételes
Működésű.
Minden baziliszkusz-járású óra
Elégtételt
vehet. Puszta szeszély,
Néhány
pokoli elhatározás válik valóra
Mikor
horizontba lép. Üres héj
A csillag
helye. Abortuszra várnak az asszonyok,
Koporsót
kell rendelni. Most a láb
Lépjen
ki. Kezdődjön a kibiztosított viszonyok
Utolsó
kora. Ne adjuk alább.
Postrojavanje
Imreu Totu
Reka za mrtvima puzi,
još nije vreme svitanja.
Sat, sat i po i sve će
se završiti.
Gledaj: to je trag živog
boga, karta prazna.
Sada je već i delovanje
smrti
Uvjetna. Svaki sat hoda
bazilikusa
Može uzvratiti udarac.
Stvar je navike,
Kad na horizont stupi,
par paklenih odluka
stvarno se ostvaruju. Mesto
zvezde je
Šuplja ljuska. Žene
čekaju na pobačaj,
Lijesovi moraju biti
naručeni. Sada
Neka noga istupi. Neka
počne poslednji vakat
osiguranih odnosa. Al ne
ispod našeg standarda.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése