Nagy L. Éva Kecskemét 1954. április 26. –
| 
   
Oldódás tört időben 
Szétporladt idő, 
eltörpült percek, ujjaim közül lassan kiperegnek. Rakosgatnám össze apró szemcséit, de már nem lehet, mert a fény kopogtat az árnyon, és a zúzmarák is olvadnak a fákon.  | 
  
   
Opuštanje u prelomljenom vremenu 
Raspršeno vreme, 
između mojih prstiju 
usitnjeni trenuci 
polako nestaju. 
Sastavljaja bi 
one usitnjene čestice,  
nije moguće 
jer na senci 
svetlost stoji 
i na drveću i inje 
se topi. 
Prevod: Fehér Illés 
 | 
 

Kedves Éva! Örömmel olvastam a versed és szeretettel gratulálok! Fehér Illés fordítása is remek és igazán szakszerű.
VálaszTörlés