Keresés ebben a blogban

2018. június 24., vasárnap

Tijana Rakočević Ovo nije stih – Ez nem vers


Tijana Rakočević Podgorica 23. juni 1994. –


Ovo nije stih

Ovo je trabunjanje
Ovo su kilometarski trenuci
U kojima sloboda proviruje i pita ima li koga
Neka mi oproste
Što ne mogu pisati
Kao da sam progutala
Deset bilijarskih kuglica
Kao da mi je muka
Neka mi oproste
Neka mi oproste ne znaju šta čine
Sve moje oči uprte u sivilo
Sve moje poglede zabačene kao Donji Raspamet
Delegacije sa riječima poput socijalni dijalog
Vi ste gospodo
Oličenje svega što mrzim
Jad najjadnijeg jada
Vi ste gomila malih metaka heftalice
Vi ste oni od kojih mi dođe da pobijem
Roditelje rodbinu i koga već stignem usput
Nužno zlo u nužniku života
Psujem kao kočijaš
A tako ne rade lijepo vaspitana đeca
Neka mi oproste
Jer ovo je oproštajno pismo
Znate imam randevu sa sedmim spratom
Možda to bude jedini broj koji ću voljeti
Ako završim na jednoj od onih tendi
Kao u filmovima
Sedam sedam nula nula
Kakva šteta kakva šteta
Ovo je mogla biti dobra pjesma
Ovo je mogao biti kič u mome stilu
Ovo je mogla biti ljubav sa čepovima na ušima
Ovako
Zadovoljimo se jednim pristojnim Oče naš
I natrag u ludnicu
Jer sve je ovo priznaćete
Jer sve je ovo
Tupo
Prolazno
I ne zanima nikoga

Ez nem vers

Karattyolás
Kilóméteres pillanat
Amelybe szabadság kandikál és kérdi van itt valaki
Bocsássanak meg
Írni képtelen vagyok
Mintha tíz biliárdgolyót
Nyeltem volna
Mintha rosszul lennék
Bocsássanak meg
Bocsássanak meg nem tudják mit csinálnak
Szemem a szürkeséget látja
Tekintetem Alanti Fejvesztésként rejtett
Társadalmi párbeszédet kínáló küldöttségek
Uraim önök
Megtestesítői mindannak amit utálok
A legnyomorabb nyomor nyomora
Önök a tűzőgép apró lövedékeinek halmazai
Önök azok akik gyilkosságra késztetnek
Szülőket rokonságot akit éppen érek
Szükséges rossz a muszáj létben
Csak káromkodok
Pedig a jólnevelt gyerekek ezt nem teszik
Bocsássanak meg
Ez búcsúlevél
Találkám van a hetedik emelettel
Talán ez lesz az egyetlen általam kedvelt szám
Ha valamelyik vásznon fejezem be
Mint a filmeken
Hetes hetes nulla nulla
Milyen kár milyen kár
Ez jó vers lehetett volna
Ez giccs a magam módján lehetett volna
Ez szerelem dugókkal a fülben lehetett volna
Így
Elégedjünk meg egy illedelmes Miatyánkkal
És vissza a bolondok házába
Mert mindez vallják be
Mert mindez
Butaság
Átmeneti
És senkit sem érdekel

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://zrcalo.me/?p=5115

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése