A. Túri Zsuzsa: Post mortem – Post mortem

A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –

Post mortem Nem akarok a föld gyomrában rohadni nem kell márvány kőlap, virág, vagy kereszt, remélem könnyű lesz nektek elfogadni, hogy mi eddig tartott, végleg elereszt. Tisztulni akarok, dobjatok a tűzbe, hadd legyek füstfelhő, pernye, hamu, por, csak dalban maradjak, emlékekbe fűzve, ne legyen imádság, vagy halotti tor. Két kiló hamumat szórjátok a szélbe, s mazsolaszín égen, üstökös legyek, olvadjak pörögve a díszletbe, végre, szippantsanak be a végtelen terek.

Post mortem Ne želim u utrobi zemlje truliti mermerska ploča, cvet ili krst mi ne treba, nadam se biće vam lako prihvatiti, što me je dovde držalo zavek me ispusti. Želi da se očistim, u vatru me bacite, neka budem oblak dima, gar, pepeo, prašina, neka tek u pesmi ostanem u uspomene utkano nek ne bude molitve ili daće. Dve kile mog pepela u vetar bacite, neka na nebu boje grožđice kometa budem, neka se vrteći u okoliš utopim, neka me beskonačan prostor udiše. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://ahetedik.hu/kategoriak/versek/item/2933-post-mortem.html