Bíró
Tímea Csantavér 1989. december 17. –
Az óra járásával ellentétes irány
kiteregetett halottaim
nektek hány
kenyérkatona jutott egy napra amíg a föld felett éltetek a konyhában várom be a gyalogosokat vontatottan és kiszáradva érkeznek mindnek megvan a sejtbe illő helye ma a tüdőre küldöm őket mert a hét közepén mindig több levegőre van szükségem egyre mélyebb ágyúdörrenések törnek fel a gyomorból az éhség egyre kövérebb az újakat a gyümölcsözőket lefagyasztom kell a rost a méhemnek bevetem a tengerésztiszteket is kagylóra vadászunk a tengerfenéken hogy legyen lakbérre a vízből lőnék a béke szigeteire de elfogytak a töltények és a többség úgyis épp a másik hátára rajzolja a keresztet létszámstop van a terítéken éjszakánként meg anyám kopogtat hogy kislányom most már szülni kéne a vízből lőnék az elindított stopperekre a héten nem fogok annyit enni hogy legyen agyam kigondolni a következő hetet ugyanabban a télben állunk csak valakinek vastagabb a szigetelése és nem kell cickafark ülőfürdőt vennie felfázás ellen felsorakoztatom a megfogyatkozott sereget a norvég hóesésekig nem állunk meg |
Smer suprotan hodu kazaljke na satu
moji prostireni mrtvaci vama
dnevno
dok ste iznad zemlje živeli
koliko zalogaja hleba je pripalo
komadiće u kuhinji čekam
tromo isušeno stižu
svaki ima odgovarajuće mesto u
ćeliji
danas ih u pluća šaljem jer mi sredinom
nedelje
uvek više vazduha treba
iz mog želuca sve glasniji
topovski tutanj
se oslobađa glad je sve deblja
nove plodonosne smrznem
mojoj maternici vlakna trebaju
i oficire mornare angažiram
na dnu mora školjke lovimo
da ima za kiriju
na ostrva mira bi iz vode pucala
ali meci su nestali i većina
svakako krst na leđa drugog crta
brojno stanje je stopirano
a noću moja mama kuca
kćeri moja vreme je za rađanje
na pokrenute stopere bi iz vode
pucala
ove nedelje neću toliko jesti da
imam volju sledeću nedelju
izmisliti
u istoj zimi stojimo samo
neko deblju izolaciju poseduje
i protiv prehlade ne mora kupku
rebraca uzeti
smanjenu armiju poredam
do norveškog sneženja stati nećemo Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése