Keresés ebben a blogban

2019. február 6., szerda

Šimo Ešić Moja pletilja – Kötőnőm


Šimo Ešić Breze kod Tuzle 6. veljače 1954. –

Moja pletilja

Svi spavaju, ni ptice ne lete,
ona sjedi – meni džemper plete.

Prije kiše, prije prve studi,
da išara i oplete grudi.

Prije snijega i prve mećave
da završi leđa i rukave.

Prije mraza i vjetra što duva
da me džemper od studeni čuva.

Da me toplo obujmi po struku
i grije me ’mjesto njenih ruku.

Dok prepliće i dok šare šara,
pletilja mi po džemperu čâra.

Bâja mi ga mirisom s planine
i mekoćom šumske mahovine.

I upliće trave ljekovite
da me one od svakog zla štite...

Kötőnőm

Mindenki pihen, madár se rebben,
ő ül – egyre csak köt, garbót, nekem.
                                      
Mire a hideg esők megérkeznek,
a díszes első rész készen lesz.

Mire jő a hó, az égszakadás,
befejezi az ujját és a hátát.

Mire itt a fagy, az északi szél,
a kötött garbó már engem véd.

Betarja, védi testemet,
kedvesem helyett melenget.

Ahogy a díszítést készíti,
a kötőnő garbómat igézi.

A hegyek friss illatával,
az erdei moha lágyságával.

Gyógyfüvekkel is behintette,
hogy a kórt tőlem elterelje...

Fordította: Fehér Illés
Izvor: autor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése