Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
mese*
Hova lettek meséinkből a királyok, királynők, Szent
Györgyök, lovagok,
lábukhoz kutyaként kuporodó sárkánygyíkkal? Talán csak a
milliomos
negyedekbe és a kereskedelmi csatornák reklámperceibe menekültek
álnéven és új arccal. De nem lepődünk meg, éppen ott
keressük őket.
Vagy egészen pontosan, be kell látnunk, hogy mi száműztük
őket
oda a képzeletünkből. És miközben roppant felnőttnek
képzeljük
magunkat, mégis egyre kevésbé hisszük el, hogy a királyok
és a
királynők, lovagok, Szent Györgyök és sárkányok is
meghalnak,
és hogy talán majd mi magunk is mesévé válhatnánk egyszer.
*Cserba Gyuri név- és születésnapjára
Forrás: Jász
Attila: Belső angyal Kortárs, Budapest 2019.
priča**
Iz naših priča kraljevi, kraljice, Sveti Đorđevi, križari
uz nogu
poput psa priljubljenim aždajama gde su nestali? Možda su
u kvartove
milionera i reklamne minute multimedijalnih kanala lažnim
imenom i
novim licem pobegli. Ali nismo zatečeni, upravo tamo ih
tražimo.
Ili sasvim tačno, moramo uvideti da smo ih iz naše
uobrazilje
tamo mi prognali. I dok smatramo da smo itekako odrasle
osobe
ipak sve manje verujemo da kraljevi i kraljice,
križari, Sveti Đorđevi i aždaje umiru i da jednom
možda i mi možemo u priču se pretvoriti.
**Uz rođen- i imendan Đurija Čerbae
Prevod: Fehér Illés
syep mese
VálaszTörlés