Turczi István Tata
1957. október 17. –
Pneuma spiritualis
Nincs új a Nap alatt. Megtelt
az
égi kalendárium.
Minden éjjel lesed. Látod.
Odafigyelsz
s
tudod.
Megnevezed. Egy marék remény. Nagy terveket
forgatsz. Ami itt, és
mégis máshol. Az önmagánál
súlyosabb anyagban. Kezed alá
simuló kis fürge
múmiákkal. Megborzongsz. Átnevezed. Archiválod.
Ez lesz módszered. Az élet: cselekvést jelentő szó.
Szubrutin. Nők, reggelek, cseréptetők hívása.
Lépések sehovái. Minden szöglet
magánterület.
Tilos az áthalás. Létjogosult vagy. Legalább egy
kicsit még. De érzed már,
ahogy lassan el. Az arc
parttalan hűvössége. A hang legbelsejéig nőnek a
fák. A szem találkozik
a szemmel. Végtelen szigor
kádenciája. Töröl a memóriád. Kezdhetsz
folytatódni: azt sem
tudod, hogy nem tudod. Csak
új van a Nap alatt.
Forrás: Turczi István A változás memóriája Palatinus
Budapest, 2011.
Pneuma spiritualis
Ništa novo pod ovim Suncem. Nebeski
kalendar je
pun. Svaku noć vrebaš.
Vidiš. Pripaziš i znaš.
Imenuješ. Šaka nade. Velike planove
vrtiš.
Što je tu, ipak negde drugde je. U materiji od sebe
težoj. Sa sitnim hitrim mumijama koje ti ispod ruku
se provlače. Naježiš
se. Preimenuješ. Arhiviraš.
To će
tvoj metod biti. Život: reč akciju označava.
Subrutina. Žene, jutra, zov krovova
od crepa.
Nigde koraci. Svaki ugao
je privatna teritorija.
Umreti zabranjeno je. Imaš
pravo živeti. Bar još
malo. Ali već osećaš,
kako
pomalo
nestaješ.
Bezizlazan hlad lica.
Drveća do najdublje tačke
glasa rastu. Oko sa okom se susreće. Kadencija
bezgranične strogosti. Memorija ti briše.
Možeš
početi nastaviti se: ni ne znaš
da ne znaš. Samo
novo je pod Suncem.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése