Fabó Kinga
|
Beszélgetnek: a
Hölgy és a Halál
(Baba bömböl. Jön valaki.)
– Hát maga ki?
(Vacsora és feszült hármas.)
– A Halál vagyok; megismersz?
Már jártam itt. Igaz, másik alakomban.
A távollétemben szoktam
megesni. Akkor jó voltam; most nem?
Gyere már!
– Megy a rosseb.
Csak a holttestemen át.
– Nem mondod?! Rosszkor jöttem volna?
Egyáltalán van tested?
– Nem mondja?! … Ha megestem.
– Egyáltalán jöhetek én jókor?
Nem mondom.
Ritkán hívnak önszántukból.
Te sem hívtál. Jöttem magam.
Régóta szemmel tartalak.
Amennyit az életemből beléd öltem!
Kész öngyilkosság! Kaput.
A belőlem átment töltet
nem robban; holtpontra jut.
Bepöccintem. Mellétrafa?
Az nem lehet. Árnyék vagy már;
mire vársz még, vén satrafa?
(Így a Halál. Korteskedik egyfolytában.
A Hölgy már nem. Holtteste a válasz.)
|
Pričaju: Dama i Smrt
(Dere se
dojenče. Neko dolazi.)
– A ko ste
vi?
(Večera i
nategnutost u troje.)
– Smrt sam;
prepoznaješ li me?
Već sam
bio ovde. Istina, u drugom obliku.
U mom
odsustvu zna se to
desiti.
Tad sam dobra bila, sada ne?
Dođi već!
– Nek ide
ko hoće.
Preko
mene mrtve.
– Nemoj?!
Možda sam u krivo vreme došla?
Da li
uopšte imaš telo?
– Nemojte?!
…Pa tu sam.
– Da li
sam ikada dobrodošla?
Ništa ne
kažem.
Samovoljno
retko me zovu.
Ni ti me
nisi zvala. Sama sam došla.
Odavno te
pratim.
Koliko
sam od mog živita u tebe ugradila!
Pravo
samoubistvo! Gotovo.
Misao
koja od mene potiče
ne
eksplodira; na mrtvu tačku stiže.
Razjarena
sam. Nismo se nagodili?
To nije
moguće. Sena si već;
na što čekaš,
stara kurđelo?
(Tako
Smrt. Bez predaha govori.
Dama više
ne. Odgovor je njen leš.)
Prevod:
Fehér Illés
|
Forrás: Fabó Kinga: Bebához, Gondolat kiadó, Budapest 2020.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése