|
Dozivajući
kitove
U našoj
ulici, sva su djeca htjela da odrastu.
Tako je jednog dana, ni po čemu posebnog,
jednog dana baš kao što je ovaj, u naše mjesto
pristigao Stranac. Kazao je da nas može
odvesti daleko, daleko, gdje su kuće od
čokolade, a oblaci
od šećerne vune. Svirao je
frulu i na ramenu
nosio bijelog miša. Međutim,
pođemo li na
taj put, vratiti se nikad nećemo.
Sva su djeca htjela da odrastu. Frula je svirala
opojno, zvukom trasirajući put po kojem ćemo
koračati. Sva su djeca htjela da odrastu. Ko
oklijeva na mostu,
iz vode iskoči kit i
proguta ga. Onda
njegovo djetinjstvo zauvijek
živi u
kitovoj utrobi, čekajući Pinokija. Ali
Pinokio nikad
neće doći. Pinokio je odrastao
i više ne
pohodi utrobe kitova. On je, kao i sva
djeca, htio
da odraste. Svaki naredni most
imao je sve
manje i manje kitova pod sobom,
dok ih na
kraju nije uopšte bilo niti bilo čega
što bi moglo
da proguta naše djetinjstvo.
A kad su u
vodi pod nama počele plivati bore
mjesto riba,
svi smo na posljednji most legli
potrbuške i
dugo gledali u vodu, dozivajući
kitove.
|
Bálnákat
hívogatva
Utcánkban minden gyerek fel akart nőni.
Így, egy szép napon, nem volt
különleges,
olyan volt, mint a mai, Idegen
érkezett
helységünkbe. Azt állította,
messzire vihet
bennünket, messzire, ahol a házak csokoládéból
vannak, a felhők meg vattacukorból. Furulyázott,
vállán meg fehér egeret vitt. De, ha útra
kelünk, többé vissza sosem térünk.
Minden gyerek fel akart nőni. A
furulyaszó meg
elragadó volt, utunkat hangjával
készítette
elő. Minden gyerek fel akart nőni.
Azt, aki
a hídon habozik, a vízből kiugró bálna nyeli le.
És gyerekkora , Pinokkiót várva, örökre
a bálna gyomrában él. De Pinokkió sosem
jelenik meg. Pinokkió felnőtt, a bálnák
gyomrát többé nem ostromolja. Ő is, mint
a többi gyerek, fel akart nőni. Minden következő
híd alatt, egyre kevesebb volt a bálna,
míg a végen már hiányoztak. Más sem
létezett, ami gyerekkorunkat lenyelte
volna.
Mikor alattunk a vízen halak
helyett ráncok
kezdte úszni, mindannyian az
utolsó hídon
hasra feküdtünk, hosszan néztük a
vizet és
a bálnákat hívogattuk.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése