Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –
Hány óra? Vadmalac összetette két kezét, mintha
imádkozna. Mintha egy órát tartana, faliórát
például, miután beállította a pontos időt. Vagy mintha nagyapja ezüstfedeles
zsebóráját, féltve őrzött családi ereklye. Gondolatban felnyitotta a
fedelét, hadd lássa, hány óra. Még tréfálni is volt kedve,
megkérdezte magától: „Hány az óra, Vadmalac?” Egyszer csak említett jószág
elkezdett ketyegni, tisztán hallotta.
|
Koliko je
sati? Vepar je sklopio
ruke kao da se za molitvu sprema. Kao da jedan sat, na primer zidni sat drži nakon što je tačno
vreme namestio. Ili dedin džepni sat sa srebrnim poklopcem što je strogo
čuvana porodična relikvija. U mislima je otvorio, neka vidi koliko je sati. Još je bio i za šalu, pitanje sebi postavio: „Vepre, koliko je sati?” Odjedanput spomenuto blago kucati je počeo, jasno je čuo. Prevod: Fehér Illés
|
Forrás:
https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#140
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése