Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –
Nőnap Gondolkozott
Vadmalac, mit is adhatna Malackának. Rózsa már volt, tulipán úgyszintén, a
festők közül Rembrandt. ”Mi is egy ajándék?”, töprengett
el… ”Egy tárgy, amit adunk, s ami az érzéseink kifejezi.” ”Ezek szerint az ajándék néma.” És teljesebb, mint néhány szó
jelentése együtt. Egy egyszerű bővített mondaté. Alkalmanként kicifrázott.
Esetleg megcsuklott hangú elhebegett. Vagy csak suta. ”A kék eget kapod tőlem”, mondta
Malackának, akit az ő nagylelkűsége könnyekig meghatott.
|
Dan žena Razmišljao
je Vepar, Prasici šta bi mogao dati. Ruža je već bila, lala takođe, a od
slikara Rembrant. „Šta je
ustvari poklon”, zamislio se… „Predmet, što dajemo da bi osećaje izrazili.” „Prema tome
poklon je nem.” I celovitije
je od značenja nekoliko reči. Od jedne jednostavno proširene rečenice. U
određenim slučajevima iskićene. Eventualno ganuto izgovorene, Ili je samo nepretna. „Od mene
plavo nebo dobijaš”, rekao je Vepar Prasici, koju je njegova velikodušnost do
suza tronula. Prevod: Fehér Illés
|
Forrás:
http://lenolaj.hu/2022/03/08/gergely-tamas-nonap/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése