Danilo Jokanović
Podgorica, 11. april 1956. –
Hodite anđeli da
poletimo1 U Hercegovini u Prebilovcima kao i u mnogim drugim selima po jedna bezdana jama ima koja je bila grobnica Srbima Pred jamom su ubijali i klali ne mareć ni za decu ni za žene i dok su ih u bezdan bacali čuo se samo muk vaseljene Bežeć od užasa kame sa decom svojim anđelima našla se pred grotlom jame i ponadala krilima – Hodite anđeli da poletimo u padu će nam krila izrasti pa ćemo da se posvetimo i smrt će nam lakše pasti 1Tražeći spas od ustaške kame majka je s decom skočila u jamu govoreći im “Hodite anđeli da poletimo!“
|
Gyerünk
angyalok röppenjünk1 Hercegovinában Prebilovciban ahogy szinte minden faluban egy feneketlen mélység a szerbek volt temetője tátong A vért a verem előtt ontották asszonynak gyereknek sem járt kegyelem és míg a kivégzetteket a mélybe dobálták tanúként az űr néma csendje volt jelen A vészt hozó kés a tátongó mélység előtt az anya gyerekeinek angyalszárnyakat kívánt – Gyerünk angyalok röppenjünk zuhanás közben szárnyakat kapunk szentekké válunk könnyű lesz a halálunk 1Egy anya az usztasa kés elől menekülve gyerekeivel együtt „Gyerünk angyalok, röppenjünk!” kiáltással vetette
magát a mélybe. Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
https://nigdine.com/danilo-jokanovic-pesme/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése