Keresés ebben a blogban

2022. október 8., szombat

Radmilo V. Radovanović Zvuk – A hang

 

Radmilo V. Radovanović Divin 28. avgust 1957. – 

Zvuk
 
Izgleda sve je prošlo sve je nestalo
Pamtim to posljednje veče u Mogorjelu
Ta žena moja bivša lijepa i plava
Izdvojila se u nestvarno blaženstvo
Tiho je otišla bez riječi u noć bez vidika
U moj nespokoj uvuče se zadnji žar poljupca
Sjetih se izgovora sve ti je dato
Možda ćeš u svom sjaju sve izgubiti
U duši nosi svoj otrov i mračne snove
Sakrivši lice u prozoru noći skupi se nad velutom
Ostah vezan u okovima od željeza
Zatreperiše borovi i iglice pune kapi
Naši životi postadoše životi bez trajanja
Naš svijet nestade u nepresušnoj noći
Ne bojim se metka ljubav će me dokrajčiti
Moje zeleno čelo sluti što mu se zbiva
Pritišću me prazni zidovi i zvijezde padalice
Moji strahovi zavise sad od mijena
Oči su mi prazne gubim se u prazninama
Šta ostade iza nas strah od osame
Zato ti pišem pjesmu dok tvoji kapci odjekuju
U uglu sobe gdje je stručak nade mirisao
Moja bivša ja te sigurno ne zanimam više
Bio sam ushićen tobom evo me sad ćutim
Ja sam tvoj vjetar mržnje i stari zvuk
Ti nosiš iskidani konac i bremenit huk
Zbogom posljednja noći i zvijezdo u noći
 
08. 11. 2017.
 

A hang
 
Úgy tűnik minden elmúlt köddé vált
Megjegyeztem azt az utolsó mogorjelói estét
Az a szép szőke nő aki az enyém volt
A valótlan gyönyörbe tűnt
Csendben szó nélkül ment a láthatár nélküli éjbe
Szorongásomba az utolsó csók íze telepedett
Eszembe jutott a kifogás mindent megkaptál
Fényességedben talán mindent veszítesz
Lelkében mérget sötét látomást visz
Arcát az éj ablakába temetve fátyol felett lebeg
Bilincsbe verve maradtam
Remegtek a cseppekkel telt fenyők tűlevelek
Életünk immár korszak nélküli élet
Világunk az elnyűhetetlen éjbe vész
Golyótól nem félek a szerelem a végzetem
Éretlen homlokom sejti mi történik vele
Üres falak hullócsillagok gyötörnek
Félelmeim most a változásoktól függnek
Szemem üres pangásba veszek
Mögöttünk a magánytól való félelem maradt
Míg ekhót szempillád küld a szoba sarkából
Ahol még élt a remény onnan írok neked
Volt feleségem immár többé nem érdekellek
 Csodáltalak most csak hallgatok
Számodra a gyűlölet szele egykori hang vagyok
Szétszakított szálakat súlyos kiáltást viszel
Isten veled utolsó éj és éj csillaga
 
2017. 11. 2018.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése