Neven Dužević Zagreb, 21.
01. 1965. –
Pitaj
me Pitaj me i možda ću znati Zašto je sunce tako slatko Kad vjetar otpuse oblake Zašto se voda tako požudno ljeska Na zrakama sunca Pitaj me i možda ću znati Zašto labudovi prilaze mojoj ruci A zašto je psi prvo onjuse Pitaj me i gdje je mjesec zaspao Tik prije mladjaka Pitaj me i možda ću znati Ne pitaj me za ljude Ne znam da li su oni tu Da me gnjave Ili sam ja tu da gnjavim njih...
|
Kérdezd meg Kérdezd meg és talán tudni
fogom Miért oly kedves a nap Miután a szél elkergeti a
felhőket Miért oly vonzó A napsütötte vízfelszín csillogása Kérdezd meg és talán tudni
fogom Kezemhez a hattyúk miért simulnak A kutyák meg miért szaglásszák Kérdezd meg azt is, a hold Éppen újhold előtt hol
aludt el Kérdezd meg és talán tudni
fogom Ne kérdezd meg mi van az emberekkel Nem tudom, azért vannak-e Hogy gyötörjenek vagy Én vagyok azért, hogy őket
gyötörjem… Fordította: Fehér Illés
|
Izvor: autor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése