Keresés ebben a blogban

2024. december 1., vasárnap

Obren Ristić Ноћ дуга, веома дуга – A hosszú, nagyon hosszú az éj

 

Obren Ristić Tijovac, 17. mart 1960. – 

Ноћ дуга, веома дуга
 
Спуштају нас у ноћ дугу!
 
Завичајне шуме су иза нас
и све тајне.
 
Деда свезао главу под мишком
на истоку Сербије
у највишем орловом гнезду.
 
Ево, већ толика лета
отац и ја
ћутке корачамо око огњишта
погнуте главе
и чекамо да се излегу
орлови млади.
 
Ноћ велике обмане
Предуго траје.
Пси лају
А петлови ни да се огласе.
 

A hosszú, nagyon hosszú éj
 
A hosszú éjbe süllyesztenek bennünket!
 
Mögöttünk vannak a szülőföldi erdők
és a titkok.
 
Nagyapám fejét felső karjára helyezte
keleten Szerbiában
a legmagasabb sasfészekben.
 
Íme, évek hosszú során
apám és én
a fiatal sasokat
várva
otthonunk körül lehajtott fővel
járunk.
 
Túl hosszú
A fondorlat éje.
A kutyák ugatnak
De a kakasok meg sem szólalnak.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Обрен Ристић: У горама чудо, Исток, Књажевац, 2017.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése