Obren Ristić Tijovac, 17. mart 1960. –
|
Ливење
песме Радету
Томићу Мудрост је неопходна заиста У данима овим Када пребирам тражећи речи Којима бих да излијем стих Изнова се враћам светом оцу Николају И размишљам о онима Који су ненаучени постали Учитељи другима Биће да је то наш усуд Свих ових година Које смо појели у оскудици И сити на сам почетак стигли Као птица којој су силни Крила покидали Ко слепи ноћник што удара У зидине пећинске А како је изливено звоно На цркви нашој Говоре свете књиге и ретки самотници А ливење песме! А ливење песме Знају песници посвећени часно!
|
Költeményöntés Rade Tomićhoz1 A bölcsesség tényleg
elengedhetetlen Ezekben a napokban Mikor keresem a szavakat Melyekből költeményt önthetnék Ismételten szent Miklós atyához
térek És azokra gondolok Akik képzetlenül Mások tanítói lettek Ez a mi sorsunk Ezekben az években Melyeket ínségben
fogyasztottunk És a kezdet kezdetéhez
jóllakottan értünk Mint a madár akinek
szárnyát A hatalmasok tépázták Mint a vak éji vándor aki A barlang falához verődik Hogy hogyan öntötték ki Templomunkban a harangot
arról Szent könyvek és elvétve társtalanok
szólnak És a költeményöntés! A költeményöntéshez A felszentelt költők
értenek! 1Rade Tomić (1934 – 1985) szerb költő Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
Обрен Ристић: У горама чудо, Исток, Књажевац,
2017.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése