Goran Gavrić Grga Bihać 18. april 1985. –
Uputstva za
umiranje
Baci se pod voz, konjino!
Osim dosadnog kukanja,
možeš li učiniti nešto više, nesposobni stvore?
Prosvijetli moždane vijuge puščanim zrnom.
Učini to odmah, bez okijevanja,
potrebno ti je hitno reprogramiranje.
Eksiraj esenac, nitkove, i Sokrat je učinio nešto slično.
Zapali se na
trgu. Spepeli se. Uči od budista.
Daj, doživi
već jednom tu dugo očekivanu katarzu.
Istrči pred
autobus sa lošim sistemom za kočenje.
S vijadukta, odakle si nekad pogledom ispraćao
svoju izvještačenu divljakušu, ne znajući da te vara,
napravi lastu,
izvedi spektakularan prelom,
i dočekaj se
na šoferšajbni nekog bjesnog citroena.
Uljepšaj
ljudima turodno popodne.
Umri sa
stilom, bolje će te oplakati!
Nagrdi se na
vrljiku. Ogledaj se na dnu zdenca.
Umjesto pjetla ranoranioca popjevaj sa koca!
Spotakni se s tavana. Poleti sa terase, sa vrha solitera,
i dočekaj se na svježe očišćenom pločniku.
Nećeš omanuti, takav srećnik valjda nisi, dangubo!
Uzmi pogrešan set ljekova iz svoje skromne kućne apoteke.
Učetvorostruči dozu i sklopljenih okica poljubi nebo.
Spoji struju i vodu doživjećeš slobodu!
Smandrljaj se niz stepenice kako bi svojim,
praznoglavim stanarima, koji žive jednobojne živote,
priredio fenomenalnu cirkus-priredbu u stubištu.
Kičmeni stub neka ti ispegla šleper teškotonac,
dupke pun građevinskog materijala.
Pričaće se o tvojoj famoznoj masaži.
Zaspi u snijegu, u smetovima, tu ćeš se najbolje
ugrijati.
Stani pod nesiguran strop. Izazovi zemljotres.
Prošetaj do kamenoloma, Sizife.
Završi sa igrankom, sa dramom.
U korito vrele
vode se zagnjuri,
učini uslugu
svom tovljeniku.
Ne treba ti
bolji đakuzi.
Ugovori sastanak sa trafo-stanicom,
nema ti jeftinijeg solarijuma, bićeš reš-pečena
majmunčina.
Poput onog pjesnika otisni se s mosta!
Biraj, imaš li
imalo soli u tikvi?
Nestani u
planinama, u gudurama.
U najljepšu
moguću noć,
kad zvijezde
padalice sipaju ko lude
i zaljubljeni parovi se ševe do iznemoglosti,
objesi se o najljepše drvo.
Ili o štok, o kvaku na vratima,
ili o
skupocjeni luster, ako može da izdrži
teret tvojih
godina!
Umri sa
stilom, bolje će te oplakati!
Našmrkaj se,
dabogda se našmrko!
Uzmi konačno i taj, nešto veći šit, i tvoj san
krcat vagonima naučne fantastike, niko prekinut' neće.
Popričaj sa svojim venama. Naoštri žilete.
Ispusti tintu, ukrasi sobu jednobojnim vitražom.
Ručnom granatom zagrij stomak,
i komšije će prisustvovati
vrhunskoj izložbi unutrašnjih organa.
Pusti plin i diši duboko.
Nakljukaj se
vijagrom, umri na njoj.
Utopi se u
onom viru,
gdje si se sladio
rumenim seljančicama,
onim koketnim
namigušama,
koje su, da ne
povjeruješ,
postale dobre
majke
i trenutno
ljuljuškaju djecu.
Udavi se već
jednom i nestani,
kad od tolikog
prediva, od takvog šarenog klubeta,
nisi mogao
jedan normalan kaputić da izvezeš.
I umri sa stilom, bato,
bolje će te oplakati!
Utasítások –
hogyan örökre távozni
Vesd magad a vonat alá, te balfácán!
Tehetetlen teremtés,
az unalmas siránkozáson kívül, képes vagy-e mást tenni,?
Agytekervényedet puskagolyóval világosítsd fel.
Habozás nélkül, rögtön tedd meg,
sürgős változtatásra van szükséged.
Fenékig ürítsd az aromát, Szókrátész is valami hasonlót
tett.
Gyújtsd
fel magad a téren. Válj hamuvá. Tanulj a buddhistáktól.
Gyerünk,
éld át végre a régvárt beteljesülést.
Szaladj
a rossz fékrendszerrel rendelkező busz elé.
A
viaduktról, ahonnan tekinteteddel egykor
mesterkélt vadócodat kísérted ki,
nem tudva, csal,
ugorj fecskét, látvános nyaktörést mutass
be
és holmi pazar citroen szélvédőjén
kössél ki.
Szerezz örömet az emberek szomorú
délutánján.
Választékosan halj meg, így szép
temetésed lesz!
Válj rúttá a dongán. A kút mélyén
nézd magad.
A koránkelő kakas helyett a
kerítésről te köszöntsd a reggelt!
Bukj fel a padláson. Röppenj a
teraszról, a bérház tetejéről
és a
frissen mosott aszfaltra ess.
Nem
tévedhetsz, nem vagy tán ilyen szerencsés, te naplopó!
Szerény
házi gyógyszertáradból téves gyógyszert vegyél elő.
Sokszorozd
az adagot és behunyt szemmel csókold meg az eget.
Kapcsold
össze az áramot a vízzel és megéred a szabadságot!
Gurulj
le a lépcsőn, hogy az egyszínű életet élő,
üresfejű
szomszédaid a lépcsőházban
elsőrangú
cirkuszelőadásban részesülhessenek.
Gerincedet
építőanyaggal megrakott,
többtonnás
vontató vasalja át.
Beszédtéma
lesz ez a te rendkívüli dögönyözésed.
A hóban, hófúvásban aludj el, ott
fogsz igazán felmelegedni.
Bizonytalan mennyezet alá állj.
Okozz földrengést.
A
köfejtőig menj, te Sziszüphosz.
Szakíts a tánccal, a tragédiával.
A forró víz medrébe merülj,
tégy szívességet hizlalódnak.
Jobb pezsgőfürdő nem kell neked.
A trafóállomással beszélj meg
légyottot,
nincs annál olcsóbb szolárium, ropogósra sülsz, te majomparádé.
Mint a költő, vesd le magad a
hídról.
Válassz, tökfejedben egyáltalán só
van-e?
Tűnj el a hegyekben, a szakadékokban.
A lehető legszebb éjszakában,
mikor hullócsillagok sokaságával
tarkított az ég
és a szerelmesek végkimerülésig
szeretkeznek,
a legszebb fára kösd fel magad.
Vagy az ajtófélfára, az ajtón a
kilincsre,
vagy a becses csillárra, ha éveid
terhét
egyáltalán kibirja!
Választékosan halj meg, így szép
temetésed lesz!
Szippózz,
az isten szerelmére, szívd tele magad!
Vegyél végre nagyobb adagot a
kokszból is és
sci-fi vagonokkal tele álmodat senki
sem szakítja meg.
Vénáiddal beszélgess. Legyen éles a
borotva.
Engedd ki a tintát, szobád egyszínű
könnyű függönnyel díszítsd.
Gyomrodat kézigránáttal melegítsd
és a szomszédok is jelen lesznek
a belsőszervek csodálatos tárlatán.
Engedd a gázt és mélyeket lélegezz.
Tömd tele magad viagrával és hölgyön
halj meg.
Abba az örvénybe fulladj meg
amelyben pirospozsgás
parasztlányokkal vigadtál,
azokkal a kihívó kacsintgatókkal,
akik, akár hiszed akár nem,
most jó anyák
és pillanatnyilag gyereküket
dajkálják.
Fulladj meg végre és tűnj el,
ha már ennyi fonálból, ennyi tarka anyagból
nem tudtál megfelelő felöltőt
összehozni.
Hát választékosan halj meg, öcsém, így
szép temetésed lesz!
Fordította:
Fehér Illés