Iancu Laura
Törökpadja 1978. december 30. –
|
Füst
Örökösen meghátrál a füst,
mint koldus, aki fél kezet nyújtani. Magam sem tudom, miként kezd mindig havazni, ha gondolatban érted megyek! Ködúton. Senki földjén. Tudom, hogy megölelnél. Fél percig hallgatnám szíved. Ennyi az idő. A többi: rettenet. |
Dim
Dim večito se povlači,
kao prosjak ko se boji ruku pružiti.
Ni sama ne znam kako počinje
sneg padati kad u mislima po tebe
idem! Putem magle. Na ni čijoj zemlji.
Znam, zagrlio bi me.
Pola minuta bi tvoje srce slušala.
Toliko je vreme. Ostalo: užas je.
Prevod: Fehér Illés
|
