Kecskés Takács Éva (Eva Kečkeš Takač) Kanjiža 1951 -
Reggelre elengedtél
Azon a napon megfogtad kezem.
Mellém jöttél, nem engedtél,
átöleltél és kérted, maradjak veled.
Eljött az este és esett,
átbeszélgettük az éjszakát,
már hajnalodott, kibontottad ruhám,
akkor szerettél, párnádban
lágy libatollak szálltak,
melléd bújtam
s fogtad a kezem -
Reggelre elengedtél,
pedig szerettem volna megmondani
- nagyon jó veled.
Jutro nas je razdvojio
Onog dana uhvatio si mi ruku.
Prišavši mi nisi me pustio, zagrlio
i molio da ti ostanem u naručju.
Sa sumrakom i kiša je stigla;
zora nas je u razgovoru sustigla,
otkrio si moje telo,
tad si me voleo; u jastuku
mekana paperja nas su slavili,
grlila sam te
dok si mi držao ruku –
Jutro nas je razdvojio
i ostalo je u meni sakriveno
- krasna je bila noć.
Prevod: Fehér Illés
Objavljeno: Ezüst híd – Srebrni most (2011)
Családi kör, Novi Sad.