Rudyard Kipling If – Ha – Ako – Wenn



Joseph Rudyard Kipling

Bombay, 30 December 1865 – London, 18 January 1936

If

If you can keep your head when all about you
Are losing theirs and blaming it on you
If you can trust yourself when all men doubt you
But make allowance for their doubting too?
If you can wait and not be tired by waiting,
Or being lied about, don't deal in lies,
Or being hated, don't give way to hating,
And yet don't look too good, nor talk too wise:

If you can dream-and not make dreams you master:
If you can think-and not make thoughts your aim:
If you can meet with Triumph and Disaster
And treat those two impostors just the same:
If your an bear to hear the truth you've spoken
Twisted by knaves to make a trap for fools,
Or watch the things you gave your life to, broken,
And stoop and build'em up with worn-out tools:

If you can make one heap of all your winnings
And risk it on one turn of pitch-and-toss,
And lose, and starg again at your beginnings
And never breathe a word about your loss:
If you can force your heart and nerve and sinew
To serve you turn long after they are gone,
And so hold on when there is nothing in you
Except the Will which says to them: "Hold on!"

If you can talk with crowds and keep your virtue,
Or walk with Kings - nor lose the common touch,
If neither foes nor loving friends can hurt you,
If all men count with you, but none too much:
If you can fill the unforgiving minute
With sixty seconds' worth of distance run,
Yours is the Earth and everything that's in it,
And - which is more - you'll be a Man, my son!

Ha

Ha józanul tudod megóvni fődet,
midőn a részegültek vádja mar,
ha tudsz magadban bízni, s mégis: őket
hogy kételkednek, megérted hamar;
ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,
s csalárdok közt sem léssz hazug magad
s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,
de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;

ha álmodol - s nem léssz az álmok rabja,
gondolkodol - s ezt célul nem veszed,
ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,
s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,
de fölépíted nyutt tagokkal is;

ha tudod mindazt, amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek
parancsot adni, bár a kéz, a láb
kidolt, de te kitartasz, mert tebenned
csak elszánás van, ám az szól: "Tovább!";

ha tudsz tömeggel szólni, s él erényed
királlyal is - és nem fog el zavar,
ha ellenség se, hű barát se sérthet,
ha szíved mástól sokat nem akar;
ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:
megtöltöd s mindig méltó sodra van,
tiéd a föld, a száraz és a tenger,
és - ami még több - ember léssz, fiam!

Fordította: Devecseri Gábor

Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.

Fordította: Kosztolányi Dezső

Ha

Ha fejedet megőrzöd zavarban,
bár csak szidás ér jóságodért.
Ha kétkedők közt bízni tudsz magadban,
de megérted a mások kételyét.
Ha várni tudsz, s a várás el nem fáraszt.
Rágalmaznak, s nem ejtesz csalfa szót,
nem gyűlölködsz, bár a gyűlölség eláraszt,
s mégse játszod a bölcset és a jót.

Ha álmodol, de nem úr az álom rajtad,
gondolkodol, de végcélod nem ez.
Ha balsors sújt is, megmarad nyugalmad,
s nincs oly siker, mely lábadról levesz.
Ha az igazságot, amit kimondtál,
más aljas eszközül használja fel;
Ha élted munkája tiszta rom már,
s tört szerszámmal elölről kezded el.

Ha van szíved, hogy mindazt, mit elértél,
ha kell, egyetlen kockára rakd,
s túltegyed magad, ha vesztesség ér,
s ne legyen róla többé egy szavad;
Ha tudsz még küzdeni, mikor a lelked,
ideged, izmod régesrég halott,
s helytállnak, mikor nincs más benned,
csak a tudat, hogy ki kell tartanod.

Ha tiszta tudsz maradni tömegben,
s király előtt is őszinte, emberi;
Ha nem bánthat meg sem barát, sem ellen,
ha nem szolgálva, de tudsz segíteni;
Ha az egész órát úgy betöltöd,
hogy benne érték hatvan percnyi van,
minden kincsével bírod ezt a földet,
s ami még több, ember vagy, fiam.

                          Fordította: Szabó Lőrinc

Ako

Ako možeš ostat΄ miran a da prisebnost ne izda te,

kad prisebnost drugi gube, još prebacit΄ tebi žele;

Ako sebi još veruješ kad sumnjaju drugi na te,

Ali ipak da pomišljaš i na to što drugi vele:

Ako možeš dugo čekat΄ a da to te ne zamara,

Na kletve protiv tebe kletvom da ne odgovoriš,

Niti mržnja protiv tebe da u  tebi mržnju stvara –

A da ipak ne izgledaš da suviše mudro zboriš;

Ako možeš i da sanjaš, a to da te ne razmeće;

Ako možeš da razmišljaš, a to da ti nije meta,

Ako možeš da dočekaš i trijumfe i nesreće

I jednako da posmatraš te varljivce ovog sveta;

Ako možeš da podneseš da istinu reči tvoje

Izopače nevaljalci, pletuć΄ zamke budalama,

I da gledaš iskvareno svo životno delo svoje

Pa da opet građu počneš isluženim alatkama;

Ako možeš da sakupiš tekovine svog imetka

I sve to daš potezu jednom – teško ili lako,

Rizikuješ da izgubiš, pa da počneš sve s početka,

A ni reči da ne rekneš – kako živet΄ nije lako;

Ako možeš srcu svome i živcima da narediš:

Da i pošto istroše se zadugo ti pomoć pruže;

Da u tebi ničeg nema, sem Volje da zapovediš –

Osim Volje koja kaže: Izdržite samo druže!

Ako možeš zborit΄ s ruljom, ali ipak van nje biti,

I da šetaš s kraljevima, a da se ne pogospodiš;

Ako ni vrag ni prijatelj ne mogu te uvrediti;

Ako ne te svak΄ računa – al΄ ne da se s njim i srodiš –

Ako možeš da ispuniš neumoljiv minut koji

Pređenoga rastojanja, da dostojno tud se mine –

Biće tvoja Zemlja cela i sve što na Zemlji stoji

I još više: ti ćeš tada biti Čovek, dragi sine.

Prevod: Anđelko Zablaćanski

Ako

Ako možeš da vidiš
uništeno djelo života svoga
i bez jedne riječi
da ga ponovo gradiš,
ili
bez uzdaha ili protesta
podneseš gubitak onoga što si dugo tekao;
Ako možeš da budeš
zaljubljen,
ali ne lud od ljubavi;
Ako možeš da budeš
jak, a ipak ostaneš nježan,
da ne mrziš one koji tebe mrze
i da se ipak boriš i braniš;
Ako možeš da slušaš kako
tvoje riječi izvrću nevaljalci da razdraže glupake

i da čuješ
kako tuđa usta o tebi lažu;
Ako možeš da sačuvaš
dostojanstvo i glavu;
Ako možeš da budeš
skroman
iako si savetodalac kraljeva;
Ako možeš da voliš
svoje prijatelje kao braću
i da ti nijedan ne bude

sve i svja.
Ako znaš da
posmatraš i upoznaješ
i da nikad ne postaneš skeptik i rušilac;
Ako možeš da sanjaš,
a da ti san ne postane gospodar
da misliš a da ne budeš samo maštalo
Ako možes da budeš
čvrst ali nikad divalj
Ako možeš da budeš dobar
Ako možeš da budeš pametan
a da nisi čistunac ni sitničar
Ako možeš da zadobiješ
pobjedu poslije poraza
a da te dvije varke podjednako primiš;
Ako možeš da sačuvaš
hrabrost i glavu
kada je svi ostali izgube,
tada će
kraljevi, bogovi,
sreća i pobjeda
biti zauvijek tvoji
poslušni robovi
i ono sto više vrijedi
nego svi kraljevi i sva slava -
bićeš čovjek.

Ne zna se autor tog prevoda, Navodno svojevremeno je prepisan sa oglasne table iz biblioteke novosadskog filološkog fakulteta. Ne znam jesam li dobro upamtila:
za taj se prevod kaže da se 'odmetnuo' i toliko je dobar da se može posmatrati odvojeno od originala. meni je najdraži. postaviću ga :).

Komentar Ivane
Preuzeto sa: ПОЕЗИЈА ВЕКОВА: Радјард Киплинг: АКО
- БЛОГ -

Wenn

Wenn du den Kopf behältst und alle anderen

verlieren ihn und sagen: Du bist schuld!

Wenn keiner dir mehr glaubt, nur du vertraust dir

und du erträgst ihr Misstrauen in Geduld

Und wenn du warten kannst und wirst nicht müde

und die dich hassen dennoch weiter liebst,

die dich belügen strafst du nicht mit Lüge

und dich trotz Weisheit nicht zu weise gibst

Wenn du dich nicht verlierst in deinen Träumen

und du nicht ziellos wirst in deinem Geist

wenn du Triumph und Niederlage hinnimmst,

beide Betrüger gleich willkommen heißt

Wenn du die Wahrheit die du mal gesprochen

aus Narrenmäulern umgedreht vernimmst

und siehst dein Lebenswerk vor dir zerbrochen

und niederkniest, wenn du es neu beginnst

Setzt du deinen Gewinn auf eine Karte

und bist nicht traurig, wenn du ihn verlierst

und du beginnst noch einmal ganz von vorne

und sagst kein Wort was du dabei riskierst

Wenn du dein Herz bezwingst und alle Sinne

nur das zu tun was du von dir verlangst

auch wenn du glaubst es gibt nicht mehr da drinnen

außer dem Willen, der dir sagt: Du kannst!

Wenn dich die Menge liebt und du noch du bleibst

wenn du den König und den Bettler ehrst

wenn dich nicht Feind noch Freund verletzen können

und du die Hilfe niemanden verwehrst

Wenn du in unverzeihlicher Minute

Sechzig Minuten lang verzeihen kannst:

Dein ist die Welt—und alles was darin ist—

Und was noch mehr ist—dann bist du ein Mensch!

Übersetzung: Anja Haupmann