Bojana Stojanović
Pantović Beograd 30. mart 1960. –
|
U obruču
Staniši Nešiću (1956-2016)
I ko kaže da se prsten može otvoriti? Taj čudni napor zabeležen je samo još na korici tvoje knjige, to zlato koje se izliva poput Dalijevog časovnika. Uglavnom, prsten samo pojačava svoj neumoljivi krug, i zaustavlja nas na jednoj tački uzleta, na vrhu jednog nožnog prsta, jedne nakostrešene vlasi kose. I onda oplovi oko nas, kao jedrenjak, stvarajući, tobože, privid otvaranja. A u stvari, potvrdi ono kružno obrtanje uvek sve mrtvijih ljubavi i nikad dogorelih vatri, Čemu prisustvujemo svaki tren, stiskajući se pokorno i nežno u u njegovom obruču. |
Bilincsben
Staniša
Nešić-nek (1956-2016)
És ki állítja, a gyűrűt ki lehet nyitni?
Ez a furcsa igyekezet egyedül
könyved borítólapján jegyzett,
ez a
Dali órájaként
ömlő
arany.
A
gyűrű általában csak fokozza
kérlelhetetlen
körét és a röpte
egy
pontján, egy lábujjhegyen,
egy
csapzott hajszálon,
megállít
bennünket.
Majd vitorlásként,
látszólagos
nyitást
színlelve, megkerül.
Valójában
az egyre keservesebb
szerelmek
és a sosem kihunyt tüzek
körforgását
bizonyítja,
Melyben,
bilincsében,
alázatosan,
törékenyen szorongva,
minden
pillanatban részt veszek.
Fordította:
Fehér Illés
|
