Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.
Ustala si rano…
1.
Ustala si rano poslije neprospavane
noći, pilula za spavanje.
Ostavila toplinu postelje,
osvijetlila hodnik, probudila sjen kupatila.
Pred ogledalom šušte nabori haljina,
stanjila si obrve, manikirala nokte,
noćno bljedilo prikrila na licu.
Poslednje si stavila ruž i masku
da prolaznici kažu:
„Jutros je lutka izašla iz izloga”.
Otklizila niz stepenice neprimjetnom
brzinom, ostavila vlažne tragove
2.
Po sobama skupljam rasuto rublje;
nečiste ručnike, češljeve kose
U ogledalu nepospremljene toalete
Zatvaram otkriljene ormare
U njih skrivam sebe
U njih skrivam sve
3.
Zatvaram i otvaram ormare
Na stalažama i predalima pretražujem
Zaobilazim neisčitane knjige
Nalazim sve o njoj
Sa tapeta opadaju usnuli cvjetovi
Tonu u pod
Sviće
Korán keltél…
1.
Korán keltél az
átvirrasztott,
pirulákkal teletömött éj
után.
Elhagytad a fekhely
melegét,
villanyt gyújtottál, életre
keltetted a fürdőszobát.
Köntösöd fodrai a tükör
előtt susogtak,
körmeidet lakkoztad,
szemöldököd festetted,
sápadtságod elrejtetted.
Végül a rúzs és a púder is
felkerült,
hogy a járókelők
mondhassák:
„Kirakatba való teremtés”.
Surranva tűntél el a
lépcsőházban
nyirkos nyomokat hagyva
magad után.
2.
A szobákban szétdobált
szennyest szedegetek;
piszkos törölközőket,
fésűket
A tükörben rendezetlen
toalettkészlet
Becsukom a félig nyitott
szekrényeket
Lényemet bennük rejtem el
Mindent bennük rejtek el
3.
Csukogatom nyitogatom a
szekrényeket
A polcokon rejtett zugokban
kutatok
Kerülöm az olvasatlan
könyveket
Mindent megtudok róla
A tapétáról lehullnak a
szunnyadó virágok
A padlóba süppednek
Virrad
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése