Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Röhrig Géza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Röhrig Géza. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 26., csütörtök

Röhrig Géza janibá – čika janko

Képtalálat a következőre: „röhrig géza”
Röhrig Géza Budapest, 1967. május 11. –


janibá

tudtuk mi hogy az ásványvizes üvegből
szájához nem vizet emelget
másképp nyeli az ember a piát
arcán az más gyűrűcskéket vet

tudtuk mi jól hogy tótul
nem épp szentigékből szemelget
másképp szól aki káromkodik
arcán az más gyűrűcskéket vet

tudtuk mi hogy nem ránk haragszik
ökle inkább részvétet keltett
másképp üt aki ártani akar
arcán az más gyűrűcskéket vet
čika janko

znali smo da iz flaše za kiselu vodu
ne vodu diže do usta
čovek drukčije guta ljuto
to na lice druge bore crta

znali smo dobro da na slovačkom
uglavnom ne molitve citira
drukčije zvuči psovanje
to na lice druge bore crta

znali smo da se ne na nas ljuti
njegova pesnica rađe sažaljenje budila
drukčije se javlja zlonameran udarac
to na lice druge bore crta

Prevod: Fehér Illés


2015. június 17., szerda

Röhrig Géza A lufi – Balon

Röhrig Géza Budapest, 1967. május 11. –


A lufi

Megtaláltam a lányom lufiját
a padláson. Egy hároméves lufi.
Még van benne szufla,
még nem engedett ki,
csupán megráncosodott,
de azt is olyan szépen,
órák óta nézem,
az én kicsi lányom lehellete benne;
nem hagyta, hogy segítsek neki fújni,
szinte teljesen eltakarta már a pöffeszkedő gumi,
olyan rózsaszín, s valami durrant,
berontottam a szobába rögtön,
de nem a lufi, hanem egy pisztoly volt,
a lányom ijedten rohant az ölembe,
mondtam: most gyorsan elmegyünk,
a lufit nem hozhatod,
bácsik lövöldöznek egészen közel,
a kerten át biztosabb, vedd már a cipődet,
legalább hadd pukkasszam ki én,
bömbölt a lányom,
majd kipukkasztod, ha visszajöttünk.
Hát így. Még egy csomót kötök a vén lufi nyakára.
Balon

Našao na tavanu balon
moje kćerke. Trogodišnji balon.
Još ima unutra nešto zraka,
još nije sve ispušteno,
samo se naborao,
ali i to tako lepo,
satima gledam,
unutra je dah moje kćerke;
nije dala da joj duvati pomognem,
nabrekla guma skoro ju je pokrila,
tako ružičasta, i nešto prasnulo,
u sobu odmah dojurio,
ali nije balon, pištolj je bio,
kćerka mi je u krilo uplašeno jurila,
rekao: sad brzo idemo,
balon ne možeš poneti,
čike sasvim blizu pucaju,
sigurnije je preko vrta, uzmi već cipele,
makar da ja raspuknem
plakala kćerka,
raspuknućeš po pvratku.
Pa tako. Na vrat balona još jedan čvor vežem.

Prevod: Fehér Illés


2015. május 24., vasárnap

Röhrig Géza zsoci – žoci

Röhrig Géza portréja
Röhrig Géza Budapest, 1967. május 11. –


zsoci

egy gyorsétterem mosdójában történt
”kérsz paradicsomlevest?” kérdezte
s megtöltött egy műanyagpoharat melegvízzel

az ingyenketchupból belenyomott vagy ötöt
elkeverte fölemelte
”kell ennél jobb?” lelkendezett
gelencsér zsolt nyújtott kezet

zsoci tudta miről beszélek
”mondj egy érvet arra hogy éljek”
gondolkozik töpreng valami jót keres
kissé félve kérdi ”paradicsomleves?”

desilo se u toaletu jednog ekspresrestorana
”želiš li supu od paradajza?” pitao
i plastičnu čašu toplom vodom napunio

dobrano punio badava kečapom
pomešao podigao
”treba li nešto bolje?” pa se oduševljavao
žolt gelenčer ruku pružio

o čemu pričam žoci je znao
”razloži zbog čega bi živeti trebao”
nešto prikladno traži smišlja razmatra
bojažljivo pita ”supa od paradajza?”

Prevod: Fehér Illés

2015. május 19., kedd

Röhrig Géza Batyuk – Bošće – Bundles

Röhrig Géza Budapest, 1967. május 11. –


Batyuk

Az a gojcsik,
apró, lengyel kislány,
kinek batyum odaadtam,
tudta, hogy a fiam van benne.

Láttam, hogy tudja,
egy csecsemőt adok oda,
dávidcsillagos pólya,
ezért is mertem gyorsan,

neve, lakhelye,
s egy aranylánc is volt benne,
az a kislány ott mindent értett,
szemével akkor már sokszor intett,

hogy ne tétovázzak: most, most,
hát odaadtam a batyum végre,
és a csendőr nem vette észre,
az enyémet nem látta meg.
Bošće

Ta meštanka,
ta devojčica, sitna Poljakinja,
kojoj sam svoju bošću dala,
znala je, moj sin je unutra.

Videla sam, zna
da njoj dojenče dam,
pelena sa Davidovom zvezdom,
zato sam smela brzo,

ime, mesto stanovanja,
i zlatan lanac je bio unutra,
tamo ta devojčica sve je shvatila,
znakove da ne oklevam očima

pokazivala: sad, sad,
pa dala sam svoju bošću,
a žandar nije primetio,
moju nije ugledao.

Prevod: Fehér Illés


Batyuk

Az a gojcsik,
apró, lengyel kislány,
kinek batyum odaadtam,
tudta, hogy a fiam van benne.

Láttam, hogy tudja,
egy csecsemőt adok oda,
dávidcsillagos pólya,
ezért is mertem gyorsan,

neve, lakhelye,
s egy aranylánc is volt benne,
az a kislány ott mindent értett,
szemével akkor már sokszor intett,

hogy ne tétovázzak: most, most,
hát odaadtam a batyum végre,
és a csendőr nem vette észre,
az enyémet nem látta meg.
Bundles

That little goy
that small Polish girl
to whom I gave my bundle
knew it held my son

I could tell that she knew
the bundle was a baby
branded with the star of a Jew
that's why I dared in haste

inside his address and name
and a little golden chain
that young girl grasped all
she signalled with her eyes

now do it now
so finally I did I gave her my bundle
and the guard didn't notice
he failed to notice mine

Translated by George Gömöri, Mari Gömöri