William Blake
London, 28 November 1757 – London, 12 August 1827
The prodigal son among the swine - Albrecht Dürer
I saw a chapel all of gold
I saw a chapel all of gold
That none did dare to enter in,
And many weeping stood without,
Weeping, mourning, worshipping.
I saw a serpent rise between
The white pillars of the door,
And he forc'd and forc'd and forc'd,
Down the golden hinges tore.
And along the pavement sweet,
Set with pearls and rubies bright,
All his slimy length he drew
Till upon the altar white
Vomiting his poison out
On the bread and on the wine.
So I turn'd into a sty
And laid me down among the swine.
That none did dare to enter in,
And many weeping stood without,
Weeping, mourning, worshipping.
I saw a serpent rise between
The white pillars of the door,
And he forc'd and forc'd and forc'd,
Down the golden hinges tore.
And along the pavement sweet,
Set with pearls and rubies bright,
All his slimy length he drew
Till upon the altar white
Vomiting his poison out
On the bread and on the wine.
So I turn'd into a sty
And laid me down among the swine.
Arany kápolna
Arany kápolnát láttam én,
Hová senki se léphetett be,
S jajgatva álltak kint sokan,
Jajgatva, sírva, térdepelve.
Hová senki se léphetett be,
S jajgatva álltak kint sokan,
Jajgatva, sírva, térdepelve.
S láttam: egy kígyó tekereg
A kapu fehér oszlopára,
S csak kúszott följebb, egyre följebb,
Az arany kárpitot lerántva,
A kapu fehér oszlopára,
S csak kúszott följebb, egyre följebb,
Az arany kárpitot lerántva,
S végig a szent márványlapon
Teljes undok hosszában ott állt,
Rubintok és gyöngyök között,
És elérve a tiszta oltárt,
Teljes undok hosszában ott állt,
Rubintok és gyöngyök között,
És elérve a tiszta oltárt,
Kiökrendezte sziszegőn
Mérgét a borra és kenyérre:
Én meg egy ólt kerestem, és
Ledőltem a disznók közébe.
Mérgét a borra és kenyérre:
Én meg egy ólt kerestem, és
Ledőltem a disznók közébe.
Fordította: Somlyó György
Crkvicu videh svu od zlata
Crkvicu videh svu od zlata,
U koju niko ne sme ući.
Mnogi stajahu ispred vrata
Pobožno, plačno tugujući.
I videh zmiju pred kandilom
I pred belim stubljem vrata
Gmiže, i silom, silom, silom,
Raskidala je šarke od zlata.
I po bejnome podu, celom
Od rubina što vatru lije,
Vukla je svoje sluzavo telo
Sve dok na beli oltar nije
Otrove svoje izbljuvala,
Na blagi hleb i čista vina.
Tako se okretoh i usred kala
Legoh između blatnih svinja.
Prevod: Miodrag Pavlović i Ljubomir Simović
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése