Ranko Pavlović Gornja Šnjegotina kod Teslića 1943 –
Нa приjeму
Вјешамо себе о чивилуке у гардероби,
а наши капути одлазе у салон,
на гозбу на коју смо позвани
по списку састављеном у Кабинету.
Рукави наших капута куцају се
кристалним чашама, допола напуњеним
неком бљедуњавом слузи и безнађем,
и климају празнином изнад крагни,
тамо гдје би требало да буду наше главе.
Кад на све стране проспу довољно
разводњених осмијеха, празни капути
враћају се у гардеробу и са чивилука
узимају оно што би требало да буду
наша тијела, машу празнином рукава,
климају празним оковратницима,
и одлазе у ноћ којој припадају.
Тек кад нам звијезде врате мрвице
живота у утрнула тијела, наши капути,
далеко од свјетлости свечаног салона,
постају оно што јесу: безвриједне крпе,
потребне само за то да сакрију срамоту
и да нас заштите од студени која се
непримјетно увлачи у већ слеђена срца.
Fogadáson
Az öltözőben a fogasokra
aggatjuk magunkat
kabátjaink pedig a szalonba
vonulnak,
a Kormány listája alapján
lakomára hívott vendégek.
Kabátjaink ujjai halvány
váladékkal
és reménytelenséggel félig
töltött
kristálypoharakkal koccintgatnak,
és a fejek helyén lévő
akármivel
a gallér fölött lévő
semmivel bólogatnak.
Mikor minden irányba már
elegendő
színlelt mosolyt szórtak
szét, az üres kabátok
visszatérnek az öltözőbe, a
fogasokról
leakasztják úgynevezett
testünket,
kabátujjak siváran
integetnek,
gallérok siváran bólogatnak
és eltűnnek az éjszakába,
ahová tartoznak.
Csak mikor a csillagok
zsibbadt testünkbe
morzsányi életet lehelnek,
távol
az ünnepi fényben úszó
szalontól,
kabátjaink azzá válnak
amik: értéktelen
ronggyá, a szégyen
elrejtésére szolgálnak
és a már fagyos szívünket
észrevétlenül
elárasztó hidegtől védenek
bennünket.
Fordította: Fehér Illés
Ranko Pavlović rođen je 1943. u Šnjegotini Gornjoj, kod Teslića. Živi i stvara u Banjaluci.
Piše poeziju, prozu i dramske tekstove, za odrasle i za djecu. Bavi se književnom kritikom i esejistikom.
Do sada je objavio deset zbirki pjesama, trinaest zbirki pripovijedaka, tri romana, zbirku eseja i deset radio drama za odrasle, zatim dvanaest zbirki priča za djecu, jedan roman za mlade, desetak tekstova za dječja pozorišta i petnaestak radio igara za djecu.
Zastupljen u čitankama, lektiri i mnogim antologijama. Prevođen i nagrađivan značajnim priznanjima za književnost, među kojima su i nagrade „Petar Kočić“, „Laza Kostić“, „Gordana Brajović“, „Isak Samokovlija“, „Grigorije Božović“, „Veselin Masleša“, više puta nagrada za knjigu godine i druge.
Ranko Pavlović Teslić melletti kis faluban született, Banja Lukán él és alkot. Költő, író, drámaíró, kritikus, esszéista.
Eddig tíz verseskötet, tizenhárom novelláskötet, három regény, tíz meséskönyv, egy ifjúsági regény, tíz gyermekszíndarab és tizenöt rádiószíndarab fémjelzi munkásságát.
Műveit számos nyelvre fordították, jelentős irodalmi kitüntetésekben részesült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése