Ajnuša Horozović, Banja Luka 11. juli 1952. –
Zov oka
prodiru glasovi iz odškrinutih očiju
odzvanja prhut pepela u grobnici noći
naslućujuća mjesečina
šapće molitvu neba
u transu sasipa kletvu s ramena
ispod mog kreveta zavlači se sjena
iznad sam svakodnevnog prostora
talasaju me mora ispod mojih kreveta
A szem hívó szava
félig nyitott szemekből
érkeznek a hangok
hamupelyhek lebegnek az éj
sírjában
sejtelmes holdfény suttogja
az ég fohászát
válláról lerázza a rontást
ágyam alá húzódik az árny
a mindennapok térsége
felett létezek
háborgó tengereken
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése