Zlatan
Jurić Kotor Varoš, 23. septembar 1972. –
Đavolja
kutija
Đavolja kutija gromoglasno sriče:
hleba i igara, šarenih lampiona!
Đavolje oko, bestidno, nadobudno grakće:
„Ptice kamenje nose, staklena polja ruše!“
Prstom upiru u svako biće misleće.
Zlotvori, sakrapi, srebroljupci...
Danak uzimaju u vazduhu, vodi, lišću zelenom.
Svaka spodoba, đavoljev je bičonosac:
mantrično nutka sablasnih šestica krštenje.
Smiluj se, Preblagi Sine, oslobodi od njihove
strave.
Rasturi, Bezgrešni, trgovinu po zemaljskom
hramu, šarnom.
Az ördög szelencéje
Az ördög szelencéje
harsogva terjeszti:
kenyeret és cirkuszt,
színes lámpásokat!
Az ördög szeme
szemérmetlenül hirdeti:
„A madarak követ hordanak,
az üvegmezők rombadőlnek!”
Ujjal mutogatnak a
gondolkodókra.
Sátánok, falánkok,
pénzsóvárok…
A levegőre, vízre, zöld
levélre is kivetik a sarcot.
Minden teremtmény az örödög
korbácsosa:
imára késztet a három hatos
ádáz keresztsége.
Irgalmazz, Isten fia, ments
meg kísértéseiktől.
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése