Zlatan
Jurić Kotor Varoš, 23. septembar 1972. –
Slatka
jeza
Zaključam razbludelu sestricu,
u izludelu sobicu.
Zamislim slane rupičice:
paučice slade jezičiće.
Dozovem gladne miševe,
pustim pod suknjicu.
Neka se prolomi vrisak,
neka umilno cijuču.
Miševi, umorni od krvi,
nabubrelih trbuščića.
Pustim zmije ovijuše.
Édes iszony
Szobába
zárom zavarodott
parázna
nővérkémet.
Képzeletben
sós lyukacskákat látok:
pókocskák
ízlelgetik csápocskáikkal.
Hívom
a kiéhezett egereket,
a
pendely alá engedem.
Fakadjon
a sikoly,
vinnyogjanak
gyönyörükben.
Vérteli,
püffedt pocakok,
fáradtak
az egerek.
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése