Keresés ebben a blogban

2014. május 28., szerda

Kassák Lajos 67 (Valaki szíven szúrta a lányt…) – 67 (Neko je devojku u srce ubo…)


Kassák Lajos (Lajoš Kašak)
Érsekújvár, 1887. március 21. — Budapest, 1967. július 22.




67 (Valaki szíven szúrta a lányt…)

Valaki szíven szúrta a lányt az erdőben fiatal volt kötény és jegygyűrű nélkül indult el hazulról
a nyirkos mezőben fekszik látni hogy játék az egész
sárga viaszból van akár az angyalok
én föl alá mozgok a szobában hogy ne halljam az éjszaka fájdalmát
ahogy a falakhoz csapódik
kérdezni szeretnék valamit de itt hiúság minden
jól van ez így hogy én találtam meg a kést és nem a gyermek aki megölhetné magát vele érzem hogy égett hangja van és kegyetlenül nehéz
az emlékezés kötelein csüngök
alattam az aranyszegélyű torony és az erdő ahol a gyilkos nyomai páráznak
hét mérföldre van innen a kedvesem
rossz újsághírt olvastam
nem tudom hol lakik az orvos aki délelőttre magához rendelt
megsimítom a halat amint a márvány asztalon fekszik
hideg és tüskékkel behintett.



67 (Neko je devojku u srce ubo…)

Neko je u šumi devojku u srce ubo mlada je bila od kuće bez kecelje i burme krenula
na vlažnoj livadi leži vidi se sve je samo igra
kao anđeli iz žutog voska je
u sobi ispod zemlje krećem da ne čujem bol noći
kako o zid udara
voleo bi nešto pitati ali tu je sve sujeta
dobro je da sam nož ja našao a ne dete koji bi se tim mogao ubiti osećam da mu je glas garav i prokleto težak
na užadima sećanja visim
ispod mene je toranj sa zlatnim rubom i šuma u kojoj tragovi ubice naziru
moja mila je sedam milja odavde
tužnu novinsku vest sam čitao
ne znam gde stanuje lekar koji me je za prepodne sebi pozvao
pogladim ribu koja na mermernom stolu leži
hladna je i trnovima posipana.

                             Prevod: Fehér Illés


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése