Kassák Lajos (Lajoš Kašak)
Érsekújvár, 1887. március 21. — Budapest, 1967. július 22.
94 (Ki
jár a kertben…)
Ki jár a kertben hogy virágzik a föld és
énekelni kezd kalitkábazárt madaram
ki az ki írást tesz az asztalomra és átlép a falakon melyekből nedvesség szivárog
nevemen szólítanak és látom az üldöző katonák árnyékát a kék égen
két rózsa nyílik a vázában
arcképed a távoli fényben
engedjétek meg hogy köszöntsem őt könyörgök az őrség felé engem vár ő
friss vízzel a korsójában s az édesség gyümölcseivel a keblén
évszakok váltakoznak fölöttem anélkül hogy valaki meghallaná kiáltásom
ó hol vagytok most barátaim és ti ellenségeim is mind
emlékszem még arcotok ráncaira sötét szemeitekre s a fegyverekre miket
nevetéstek hullámaiban viseltek
ti akik irigyelitek az élőket és átkozódtok a halottak fölött vigyétek
szét vérből merített énekeimet
egyazon órában gondolok rátok és a kedvesemre
az ő arcának fényében meneteltek mint minden ezen a világon
az ő világosságában írom én is ezt a költeményt
és boldog vagyok hogy virágzik a földem s vidáman énekel kalitkábazárt
madaram.
94 (Ko hoda u vrtu…)
Ko hoda u vrtu da zemlja
cveta i moja u krletku zatvorena ptica pevati počela
ko je taj ko mi na stol
pismo ostavlja i zidove iz kojih vlaga se cedi prekorači
po imenu me oslovljavaju i
na plavom nebu senku vojnika progonioca vidim
trči trči reče neko iza
mojih leđa ali dva lokota su na vratima preko kojeg bi mogao izaći
dve su ruže u vazi
u dalekom odsevu tvoj
portret
dozvolite da pozdravim nju
preklinjem stražare u krčagu sa svežom vodom i na grudima sa plodovima slasti me
čeka
godišnja doba se menjaju
bez da iko moje vapaje čuje
moji prijatelji a i
neprijatelji gde ste vi sada
sećam se vaših naboranih
lica tamnih oči i oružja koje ste u valovima grohota nosili
vi koji živima zavidite i
preko preminulih hulite raznosite moje krvlju nadanhute pesme
u istom času mislim na vas
i na moju draganu
kao uostalom sve na ovom
svetu u sjaju njenog lica koračate
i tu pesmu u njenom svetlu
pišem
i sretan sam jer moja
zemlja cveta i moja u krletku zatvorena ptica peva.
Prevod: Fehér
Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése