Kassák Lajos 99 (Nem könnyű ez az élet…) – 99 (Taj život nije lak...)

Kassák Lajos (Lajoš Kašak)

Érsekújvár, 1887. március 21. — Budapest, 1967. július 22.

99 (Nem könnyű ez az élet…)

Nem könnyű ez az élet nem átlátszó mint az üveg s nem az a folyó amiben elfolyik sorsunk a csöndes partok között

akármit tapintok megsajog ujjaim érintésétől akárha kések lennének ezek az ujjak vagy görcsös nehéz dorongok

megborzong a lány ha kezetfogok vele és engedelmeskedik az anyag amin reggeltől estig s néha éjszaka is munkálkodom

apának és anyának érzem magam s ösztövér szolgának aki szörnyű teherrel menetel a hegynek fölfelé

végtelen út ez fénnyel és árnyékkal bevetetten virágokkal bevetetten amik társaink nekünk a darab földön s a fejüket lehajtják ha eltávozunk tőlük s mi eltávozunk szüleinktől elhagyjuk gyerekeinket s a fehér jegenyesort a kertek alatt

de nézz csak körül nincsenek közöttünk távolságok

ezer irányból ezer torokkal éneklik ők az én nótáimat

s úgy élnek valamennyien ahogy én élek egy darab földön

mélyen legyökerezve

árnyéktalanul

a levegő áramlásaiban.

99 (Taj život nije lak...)

Taj život nije lak poput stakla nije proziran i nije ta reka u kojoj među tihim obalama naša sudba otiče

bilo šta pipnem od doticaja mojih prstiju zaboli kao da su ti prsti noževi ili čvorovite teške batine

devojka zadrhta ako se rukujemo i poslušna je materija koju od jutra do mraka katkad i noću oblikujem

kao da sam majka i otac i žgoljav detić koji užasnim teretom uzbrdo korača

nepregledna je ta cesta sa svetlom i senom je posijana sa cvećem je posijana koji su naši saputnici na komadu zemlje i glave sagnu ako ih napuštamo a mi napuštamo roditelje napuštamo naše potomke i beli niz jablana ispod bašte

ali pogledaj samo uokolo nema daljina između nas

moje pesme iz hiljadu pravaca hiljade grla pevaju

i na komadu zemlje kao i ja svi  

u strujanjima vazduha

kradom

duboko ukorenjeno žive.

Prevod: Fehér Illés