Keresés ebben a blogban

2014. december 20., szombat

B. Tomos Hajnal Poetica – Poetika – Poetica

B. Tomos Hajnal portréja

B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –


Poetica

A költőt a kor szüli
mint mindent mi képlékeny,
mozgó és vérzékeny –
mégis sarkára hág,
felesel, szavába vág,
szeretné hinni,
hogy ő minden időé,
a kortalan valóé,
melyet naponta kiterít
a papír boncasztalán
mint sebész, szétszed,
tetten ér, kimetsz,
majd hátrahagy,
csöppet másképp,
csöppet szíve képére gyúrva.

Poetika

Pesnika vek stvara
kao sve što je plastičan
prokrvljen je i pokretan –
ipak usprotivi se,
upada u reč, laje,
voleo bi verovati
da svakom vremenu pripada,
bezvremenskoj stvarnosti,
što svakog dana na stol
za seciranje papira prostire
poput hirurga raseče,
na delu ga hvata, iseče,
pa ostavi,
nekako drukčije,
nekako prema svom srcu oblikovano.

Prevod: Fehér Illés





Molnár Imre: Átváltozás (I) – Preobražaj (I) – Transformation (I)


Poetica

A költőt a kor szüli
mint mindent mi képlékeny,
mozgó és vérzékeny –
mégis sarkára hág,
felesel, szavába vág,
szeretné hinni,
hogy ő minden időé,
a kortalan valóé,
melyet naponta kiterít
a papír boncasztalán
mint sebész, szétszed,
tetten ér, kimetsz,
majd hátrahagy,
csöppet másképp,
csöppet szíve képére gyúrva.

Poetica

Age of present spawns the poet,
Akin to all things melding,
Mobile, and exposed to bleeding,
Even so, he steps on toes,
Saucy, in his two cents throws,
Believes in the pretense,
He's part of every tense,
Of ageless existence,
Laid on display every day
On the sheet's dissection table
As a surgeon,  he dismembers,
Spies red-handed, and he severs,
Then abandons,
Slightly altered,
Slightly shaped after his own heart.

Translated by Andrea Van Horn




Molnár Imre: Átváltozás (II) – Preobražaj (II) – Transformation (II)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése