po svetu dobri, gorki, zaneseni,
vi ruke po travi, vi usta u seni,
vi zakrvavljeni i vi zaljubljeni,
zarastite u plav san kameni
vi živi, vi sutra ubijeni,
vi crne vode u beličastoj peni
i mostovi nad prazno izvijeni,
zaustavi se biljko i ne veni:
uspavajte se, ko kamen, neveni
uspavajte se tužni, umoreni,
poslednja ptico: mom liku se okreni
izgovori tiho ovo ime
i onda se u vazduhu skameni.
Kőaltató
Ahol éppen vagytok, ott
aludjatok
ti jók, megkeseredettek,
páratlanok,
ti, kik árnyat ajakkal, füvet kézzel
tapogattok,
ti véresek és ti, kik szerelemesek
vagytok,
ti élők, ti holnap
meggyilkoltak,
ti fehéren habzó fekete mocsarak
és semmi felett ívelő hidak,
kék kőálomban leljetek nyugalmat,
növények, álljatok meg, ne
sorvadjatok:
kő vagy körömvirágként szunnyadjatok
ti szomorúak, bágyadtak csak aludjatok,
utolsó madár: testemre nézz,
csendesen nevemen nevezz
és a légben kővé dermedj.
Köszönöm Pintér Tibornak ϯ a
fordítás során nyújtott értékes kiegészítéseket.
Zahvaljujem
se Tiboru Pinteru ϯ za dobivene korisne savete tokom prevođenja.
Fordította:
Fehér Illés
Molnár Imre: Átváltozás – Preobražaj – Metamorphosis
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése