Halmai István (Mestó)
Lábatlan, 1951. március 25. – Eger, 2001. február 27.
Ars poetica
akkor inkább a föld akár ha sóval is behintett mint a galambrajok villogó vakui az összefolyó égtől néhány centire inkább a léptek bizonytalan kopogó bakái mint a szárnyalás az egyre sűrürlő semmibe inkább felfénylő reggelekben hazányi széles szabad terek pacái nem lökhajtásosokkal összekarcolt nyári ég inkább reccsenő gerinccel naponta fölállni s az elfeketülő földdel szemben pár percet állni még inkább olcsó kocsmák mocskos abroszain robbanó könny mint az időn a piszkossárga lék |
Ars poetika
dakle rađe zemlja
makar i posoljena
nego sevajući blesci jata golobova
par santimetara od nebeskog svoda
rađe bat
neizvesnih koraka
nego let
u sve gušće ništa
rađe u sjajnoj zori mrlje
širokih slobodnih prostora
nego nadzvučnim šarama išarano
letnje nebo
rađe iznemoglom kičmom
svakodnevno ustati
i nasuprot pocrnjeloj zemlji
još par minuta stajati
rađe raspršena suza na prljavim
ubrusima jeftinih birtija
nego prljavožuta pukotina
vremena
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése