Ady András Csíkszereda 1976. július 12. –
”Oda”-
vidék
Mindig úgy szerettem
volna lenni, lélegezni és képzelődni,
hogy nyugodtan követhessem
magam, abba a „valahovába”, teljes
értelmi fegyverzetben;
álmodni lett volna jó apró-
cseprő halálkákat halni,
oly biztos tudattal: az odaát ittenivé
fordítható, csak kényem-
kedvem legyen hozzá, akaratom,
éhségem elég, s megharapni-
vágyam, tisztelgő haragom a mennyet, ahol
bizony egy ideje szeretteim
háromnegyede tengeti a nemlétet, fogaim
vájni abba a habcsók-birodalomba,
hogy igazi-e, neki való, jobb nincs-e, s ez tényleg
nekik való? Mindig úgy akartam
élni, hogy gond nélkül, de akár veszélyben
elvihessem magam oly messzire,
visszahozni csak te tudj, egy percre, maradásnyi
öröklétre, egyetlen gondolatnyi
erőfeszítésre, míg végül a bizalom miatt, csakis,
megnyílik a szájam és hallom, nem
is hiszem, hogy én kérdem, kintről-bentről figyelem
magam – magamat szinte idegenné
téve: én csak így akarok létezni, s te, te mondd,
képes lennél? Tudnál, akarnál, oda,
ahova én térkép nélkül el-eltűnök velem jönnél-e?
2015. május 15.
|
”Tamo”-kraj
Uvek bi tako voleo
postojati, disati i
maštati,
da
bi mirno mogao sebe u
„tamo
negde“ u punoj
opremi
razuma
pratiti;
bilo
bi dobro sanjati
sa
pouzdanom
svešću sitne
smrti
doživeti: tamo se
u tu
može
pretvoriti samo da
mi
je stalo do toga,
volja,
glad
mi je dovoljna i željan sam ugristi
svoju
čežnju, u besu
nebesu
gde
već
neko vreme trećina od
mojih
voljenih nebit preživljava,
zubima
ono
carstvo penastog poljupca proveriti,
dal
je stvaran, nema li boljeg,
i to
zaista
njima
odgovara? Uvek sam bezbrižno
hteo
živeti, ali tako da bi i u
opasnosti
tako
daleko mogao sebe odneti
da
me vratiti samo ti mogla, za tren,
za zadržanu
večnost,
za jedan jedini momentalni
napor,
dok na kraju zbog vere,
isključivo,
otvaraju
mi se usta i čujem, ni
ne
verujem da ja pitam, izvan-iznutra
promatram
sebe
– samog sebe skoro strancem
stvoreći:
ja samo tako želim postojati, a ti,
reci,
bi
bila sposobna? Bi mogla, bi htela, tamo,
gde
ja i bez putokaza kat-kad nestajem
sa
mnom doći?
15.
maj 2015.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése