Demény Ottó
Budapest, 1928. április 5. – Budapest, 1975. december 12.
Nagypéntek
Hideg a homlokod uram
ne haragudj de mintha kissé kívül állnál mindeneken se kard se szó se mágia csak tegye mind a maga dolgát a katonák a főpapok s Pilátus is hadd mossa kezeit lehet uram hogy kotnyeles vagyok de hová lettek mozdulataid a kenyér a halak csodája s a tenger lecsendesítése én védekezem ellene de lásd gyanú kél a szivemben túlon-túl is megrendezett ez az egész nagyon is ékes kerekded töviskorona külön hordár a keresztednek és ez a sok illatos asszony uram félek elhagytál minket uram ez a karrier kezdete meghalsz föltámadsz mennybe mész s mi itt maradunk vezekelni várnak reánk a katakombák a szurokfáklyák oroszlánok uram jobb ha megtudod félek hiába látsz kőszirtnek engem én egyszerű halász vagyok |
Veliki petak
Gospode moj čelo ti je hladan
nemoj se ljutiti ali kao da si
pomalo izvan svega
ni sablje ni reči ni mađije
tek svako nek uradi svoj deo
vojnici kardinali
i sam Pilat nek pere svoje ruke
gospode moj možda sam jezičav
ali gde su ti nestali pokreti
hleb čudo riba
i stišanje mora
protiv toga se branim
ali vidi u mom srcu sumnja se rađa
i preterano je izrežirana
ta čitava kićena
ovalna kruna od drača
tvom križu poseban nosač
i mnoštvo tih mirisavih žena
gospode moj bojim se napustio si nas
gospode moj to je početak karijere
umreš vaskrsneš uzneseš se
a mi zbog pokore ovde ostajemo
katakombe nas čekaju
baklje smola lavovi
gospode moj bolje da znaš bojim se
zalud smatraš da sam stena
ja sam običan ribar
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése