Pethes Mária – Péli Tamás festménye
|
Szerelem
Szülőföldet
teremtek halhatatlanságodnak,
ahol júliusi záporok emelnek fémszobrokat érted. Teremtek sebezhetetlenséget, nehogy dühöm parittyái kárt tegyenek törékeny arcvonásodban. Alkotok felismerhető évszakokat, helyeket, amik kizárólag értünk léteznek. Csak el ne illanj mint küszöb fölött a fénycsík, ha az ajtón túl könnyelmű kéz leoltja a villanyt. Csak el ne tűnj mint lávafolyamban folyékonnyá váló táj, mert beköszönt a látszatidő, s a helyek, amik általunk léteznek, nem élik túl. |
Ljubav
Tvojoj
besmrtnosti stvaram domovinu
gde ti
metalne biste julski pljuskovi
dižu.
Nepovredivost stvaram, ne bi li
praćke
mog besa tanane crte tvoga lica
ozledile.
Prepoznatljiva godišnja doba sazdam,
mesta
koja isključivo zbog nas postoje.
Samo
nemoj nestati kao zrak svetla iznad praga
kad na
vratima neka lakoumna ruka svetlo ugasi.
Samo
nemoj iščeznuti kao u toku lave
u
tečnost pretvoren pejzaž, jer vreme
privida stiže
i mesta
koja s nama postojala, neće preživeti.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése