Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –
Gombnyomásra
A képzeletet a valósággal
összekötő alagúton angyalok és ördögfiókák robotolnak, az idő toborozza valamennyit, kis- ujjukban van minden tudományuk, át- rágva magukat az ismétlődésen, ami csak egyetlen egyszer sikerül az életben, akkor is mesés kincsre lelnek, például a kőkecskére, ki- csavarható a farka, a bendője tele megemésztetlen arannyal, fel- színre hozva lótrágyává változik. |
Dodirom na dugme
U
tunelu što maštu
sa javom spaja anđeli
i đavolčići kuluče,
vreme ih vrbuje, svo zna-
nje im je u malom prstu, sav-
ladavši ponavljanje,
ali u životu to jedan jedini put
uspeva, ali tad baslosnovno blago
nađu, na primer kamenu kozu, rep
može biti odvrnut, utroba mu je
nesvarenim zlatom pun, iznevši na
površinu u balegu se pretvara.
Prevod: Fehér Illés
|
.
VálaszTörlés