Cseke Gábor Kolozsvár, 1941. július 29. –
Éppen
egy kis melegre vágytam...
…s a napfény, im, csodaként megjelent –
vajon másnak is ennyire hiányzott az elsinkófált téli kegyelem? Mosolya mögül rám se nézett – az idő siklik igy tova – mi nézünk utána rendületlen, mintha nem látnánk többé soha |
Baš sam zaželeo toplinu...
...a sunce, evo, kao čudo se pojavio –
proćerdana zimska milost
dal i drugima toliko falio?
Iza osmeha nije me ni pogledao –
tako vreme iščezava –
za njim nepokolebljivo mi gledamo,
kao da ga ne vidimo više nikada
Prevod:
Fehér Illés
|
Szép.
VálaszTörlésKöszönöm, Illés barátom!
VálaszTörlésÖrömmel tettem!
Törlés