Zajácz Edina Nyíregyháza, 1975. november 22. –
Amikor
Szeretni fogod-e bőröm furcsa őszillatát,
amikor a hátam görbe bot tartja egyenesen, és mohó szám már nem hisz a csókban, csak a mindenek felettiben? Amikor sajgó gerincem nevetve fegyelmezem; Csitt! Érted már semmi se fáj, s akadozva is feléd baktat a szív, a láb. Szeretni fogod-e bőröm furcsa őszillatát? |
Kad
Volićeš
li čudan miris jeseni moje kože,
kad će
mi kičmu čvorugav štap držati
i
žudne usne moje više ne u poljubac,
samo u
svevišnjem verovati?
Kad
moju bolnu kičmu u smehu obuzdavam;
Pst! Više
ništa ne boli,
ali srce,
noga i spoticajući
prema
tebi kreće.
Volićeš
li čudan miris jeseni moje kože?
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése