Standovár Ágota Pécs 1961. április 17. –
Széltánc
nézd ahogy a
tó tükrén
álmot ring a kis ladik esőcseppek nászában búcsút int a nádas is nézz csak nézz te szem láss át opálos fátyladon és nevess és táncolj úgy szaporázd te két remegő láb ahogy a szél susog s a nyár után legyint ne félj ott zsong neked muzsikál a kar távolodik mégis téged akar társnak e bálba fejét öledbe hajtva hálna át egy más világba ahol ellágyul a dum-dum is és nem kényszerből löki ütemét a test ne sírj csak a tiéd ez az őszi est hát táncolj ringjon a csípőd körbe csak körbe ritmusra old és szorít minden izom csak táncolj ne hidd el hogy fáj hiába fujtat és zihál nem változhatott tűpárnává tüdőd még nem ért el a tél hát szaporázd ha feszültséget old nem a jég rian és sikolt nézd csak az a kis ladik ring a part felé megint és a nádas rejtekén kiköt bár a szél a nyártól már az ősz felé szökött |
Ples vetra
gledaj
kako na površini jezera
tegljenica
sna talasa
u piru
kapi kiše
i trščar
se prašta
gledaj
samo
gledaj
prozri
preko svog opalnog skuta
i
smeši se i igraj
vi noge
drhtave
tako
brzajte
kako
vetar šumi
i za
letom mahne
ne boj
se
tamo
šušti
hor
tebe pozdravlja
udaljuje
se
ipak u
tom balu on samo za tebe zna
glavu
u tvoje krilo sangnuvši
u neki
drugi svet bi
gde se
i dum-dum smekša
i telo
na takt
ne
zbog prisile titra
ne
plači
to
jesensko veče je tvoja imovina
pa
igraj
neka
zaljulja tvoj kuk
kruži
samo kruži
na
ritam
svaki
mišić opušta i steže
samo
igraj
ne
veruj da tišti
zalud
dahćeš i hropotaš
tvoja
pluća nisu se mogli
u
iglenicu pretvoriti
zima
još nije stigla
pa
ubrzaj
kad
već napetost stiša
nije
led što krikne i puca
gledaj
ta tegljenica
opet
prema obali kreće
i u
skrovištu trščara pristaje
mada
vetar od leta
već prema
jeseni pobeže
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése