Acsai
Roland Cegléd, 1975. június 16. –
Az átkelés
(A Jin és Jang, különleges történet az összetartozásró 13. verse) Egy folyó állja útjukat. A fiú lapos köveket talál a parton, És kacsázni kezd velük – Eldobja a kavicsokat, Ugranak néhányat a vízen, De az utolsó pattanás után sem Süllyednek el, Lebegni kezdenek, mintha könnyebbek Lennének a víznél, és sodrás sem létezne. A fiú addig folytatja a kacsázást, Amíg egy híd nem ível át A folyón, amin Mindketten száraz lábbal átkelhetnek. |
Prelazak
(Jin
i Jang, 13. pesma osobite priče u stihovima o uzajamnoj pripadnosti )
Jedna reka im je na putu.
Mladić na obali plosnate belutke našao,
I počeo je praviti žabice –
Odbaci belutke,
Na vodi par puta odskaču,
Ali ni nakon zadnjeg odskoka
Ne potonu,
Počinju lebdeti, kao da su
Od vode lakši, a ni toka nema.
Mladić dotle nastavlja bacanje belutaka
Dok reku jedan most ne
Premosti, preko kojeg
Oboje sa suvim nogama mogu preći.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése