Acsai Roland Két üveggyöngy – Dva staklena bisera

 

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Két üveggyöngy   Johanna ma sírt először, mármint igazi könnyekkel, öt hónaposan.   Eddig csak a hangja sírt, a szeme száraz maradt.   (Jellemző, hogy arra a napra nem emlékszünk, amikor először felnevetett.)   Odakint olvadni kezdett a hó, sírtak az ereszek, és talán utánozni akarta őket.   Megindultak a könnycsatornák, és kiáradtak a kék szemek apró tavai.   Persze nem nagyon, mindössze két kis átlátszó üveggyöngy gurult ki belőlük,   de olyan váratlanul, mintha könnyezni kezdett volna   egy Mária-szobor.

Dva staklena bisera   Johana danas je prvi put plakala, da bude jasno, stvarnim suzama, u petom mesecu života.   Do sada samo joj glas plakao, oči su suve ostale.   (Svojstveno je da na dan kada se prvi put nasmejala ne sećamo.)   Vani je sneg počeo topiti se, oluci su plakali te možda je njih htela oponašati.   Kanali suza su se otvorile i sitna jezera plavih očiju izlile.   Naravno ne previše, iz njih se svega dva prozirna staklena bisera iskotrljala,   ali toliko iznenada kao da je jedan kip Marije   počeo plakati.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland versei - Bárkaonline (barkaonline.hu)

Acsai Roland A tücsökciripelések fároszai – Farosi cvrkutanja

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A tücsökciripelések fároszai Koratavasz volt. Kislányommal Ezen a mezőn kerestünk tücsköket Tavaly nyáron, De most csak bolyongtunk, Mint két hajó a tengeren, Nem igazítottak útba bennünket A tücsökciripelések magányos fároszai – Csak az emlékezet fűszálával Piszkálhattuk elő őket.

Farosi cvrkutanja Rano proleće je bilo. Prošlog leta Sa kćerkom zrikavce na toj livadi Smo tražili, Ali sad poput dva broda Na mosrkoj pučini samo lutali, Usamljeni farosi cvrkutanja Nisu nas usmerili – Tek sa travkom sećanja Smo mogli ih isčeprkati. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland Üveggyöngy – Biser od stakla

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Üveggyöngy "Johanna ma sírt először, mármint igazi könnyekkel, öt hónaposan. Eddig csak a hangja sírt, a szeme száraz maradt. (Jellemző, hogy arra a napra nem emlékszünk, amikor először felnevetett.) Odakint olvadni kezdett a hó, sírtak az ereszek, és talán utánozni akarta őket. Megindultak a könnycsatornák, és kiáradtak a kék szemek apró tavai. Persze nem nagyon, mindössze két kis átlátszó üveggyöngy gurult ki belőlük, de olyan váratlanul, mintha könnyezni kezdett volna egy Mária-szobor. "

Biser od stakla "Johana je danas prvi put plakala, onim stvarnim suzama, sa svojih pet meseci. Do sada je tek njen glas plakao, oči su joj suve ostale. (Svojstveno je dan kad se prvi put zasmejala nije zapamćen.) Vani sneg počeo se topiti, oluci su plakali i možda je oponašati taj prizor htela. Krenuli su kanali suza i sićušna jezera plavih očiju su nabujale. Ne baš previše, iz njih svega dva prozirna bisera od stakla iskotrljala, ali tako iznenada kao da je jedna statua Marije počela suziti.“ Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Acsai Roland A végtelenben – U beskraju

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A végtelenben Szarvast akartunk látni télen, Az erdő és a tisztás találkozásánál, De csak a naplementét láttuk – Aztán mégis megérkeztek. Az ég alján megjelentek a fák, Mint karcsú szarvasok. Amikor agancskoronáik közé vették A napot, minden águk felizzott. Aztán lehajtott nyakkal, óvatosan A sötétlő dombok mögé ejtették, Hogy össze ne törjön, Mint egy narancssárga tányért. Egymás mellett álltunk, És az árnyékaink hirtelen Olyan hosszúra nőttek, Hogy a végtelenben találkoztak.

U beskraju Zimus na susretu čistine i šume Jelene smo hteli promatrati, Ali samo smo zalazak sunca videli – Na kraju su ipak stigli. Poput vitkih jelena Na horizontu su se stabla pojavili. Kad su sunce rogovi krošnje Prihvatili grane su se užarile. Posle savijenim vratom, pažljivo Iza tamnih brežuljaka su spustili Da poput žutog tanjira Ne bi se slomilo. Jedan kraj drugog smo stajali I iznenada naše senke Tako su se produžile da su se u beskraju srele. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland A versenypostagalamb és a sólyom – Golub poštar takmičar i soko

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A versenypostagalamb és a sólyom Felreptették egy ismeretlen helyen; Szíve helyén izzó vasdarab lüktetett, És vonzani kezdte A távoli galambdúc mágnese – Száguldva indult hazafelé. De a sólyom a galambdúc Mágnesénél is erősebb volt. Lecsapott rá a levegőben, Kiszakította a mágneses erőtérből, És betömött vele két örökké éhes szájat.

Golub poštar takmičar i soko Na nepoznatom  mestu su ga pustili; Na mestu srca užaren komad gvožđa je kucalo, I počelo ga je magnet dalekog golubarnika privlačiti – Prema doma je krenuo. Ali soko je i od magneta Golubarnika jači bio. Zgrabivši u vazduhu Iz polja magnetne sile ga je isčupao. I dva stalno gladna usta začepio. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland A kabátzsebemben – U džepu mi je

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A kabátzsebemben Negyvenegy éves vagyok. A kabátzsebemben egy Kagyló és egy szempilla. Az előbbit a lányomtól kaptam, Az utóbbit a kedvesem arcáról Vettem le egy buszmegállóban. Mint a régi játékban, amikor a kiesett Szempillát két ujjunk közé csíptetve Megkértük a másikat, hogy kívánjon Valamit, és ha eltalálta, hogy alul Lesz-e, vagy felül, teljesült a kívánsága – Nekem minden kívánságom teljesült, Itt vannak a kabátzsebemben.

U džepu mi je U četrdeset prvoj godini sam. U džepu mi je jedna Školjka i jedna trepavica. Prvu sam od kćerke dobio, Drugu sam sa lica moje mile U nekoj autobuskoj stanici skinuo. Kao nekad kad smo ispalu Trepavicu između dva prsta držeći Zamolili drugog da nešto poželi I ako pogodi dal je gore Ili dole želja će se ispuniti – Meni su se sve želje ispunile, Ovde su u mom džepu. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland Hóval töltött homokóra – Snegom punjen peščanik

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Hóval töltött homokóra Úgy húzom lányomat a szánkón, Ahogyan apám húzott gyerekkoromban. Mintha egy hóval töltött Homokórában szánkóznánk, Az időben szánkózunk.

Snegom punjen peščanik Na saonici kćerku tako vučem Kako mene o doba detinjstva moj otac. Kao da se u nekom Snegom punjenom peščaniku sankamo, U vremenu se sankamo. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland A sólyom húsvétja – Uskrs sokola

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A sólyom húsvétja Mekkora kitartással ül kavics-fészkén – Alatta csírázó tojások. Mint egy kizöldülő                                                     búzaföld. Ahány tojás, annyi bolygó, És mindnek ő a Napja, Ez a sólyomtojó. A kötelességtudás mintaképe. Kilépett a mi időnkből, És átlépett a tojásokéba, Mindegy, hogy odakint felkel a nap, Vagy alkonyul. Behunyja a szemét, aztán kinyitja; Fedőtollainak hol ezt, hol azt A cserepét próbálgatja a szél. Tökéletes épület. Nagyszombat van, de ő nem tud róla. Most készül tovább vinni faját. Most Készül újjászületni. Most minden Jelképes húsvéti tojás Ezeket a tojásokat ünnepli.

Uskrs sokola I istrajno sedi na svom gnezdu od belutaka – Ispod nje jaja klijaju. Kao proletno pšenično                                                               polje. Koliko jaja, toliko planeta, I svima je Sunce ona, Ta soko-nosilja. Uzor vršenja dužnosti. Istupivši iz našeg vremena U vreme jaja se preselila, Sve jedno je da li je vani svanuće Ili sumrak. Zatvara oči, potom otvori; Vetar čas ovaj, čas onaj crep Pokrivača od preja isprobava. Savršena građevina je. Velika subota je, ali ona za to ne zna. Sprema se da svoju rasu održi. Sad se za preporod sprema. Sad Svako jaje simbolično uskrsno jaje je, Ova jaja slavi. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland Beszélgetés a rigókkal – Razgovor sa kosovima

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Beszélgetés a rigókkal Lányom az erkélyen állt, Mint egy fa legmagasabb Ágán, és madár-alakú, Agyagsípot fújt. Bugyogott benne a víz, Bugyogott belőle a dal. Néha megállt, és fülelni kezdett, Hogy válaszolnak-e neki A rigók. Amikor egyikük Visszafütyült, a kivételes Események izgatott arckifejezésével Fordult felém: „Még sohasem Beszélgettem a rigókkal!” Tudtam, hogy tényleg kivételes Dolog történt. Láttam, ahogy a dal Indaként befutja, patakokként Fut szét lábától. Egy rigótojás Keringett körülötte, és énekelt, Mint bolygópályáján a Föld. A lányom a víz dalát fújta, a földét, Saját szíve dalát. Még nem Hallottam ilyen rigódalt. Egyszerre énekelt benne minden rigó, Egyszerre énekelt benne minden: A feketerigó, a sárgarigó, az erdei Rigó, a víz, a tűz, az agyag, A bolygó és az ember.

Razgovor sa kosovima Kćerka mi je na balkonu stajala Kao na najvišoj grani jednog Drveta i glinenu sviraljku oblika ptice Duvala. U njoj je voda klobučala, Iz nje pesma se širila. Katkad je stala, osluškivala Dal njoj ptice, koji kos Odgovara. Kad jedan kos Njoj zvižduk uzvrati, zbog izuzetnog Događaja uzbuđenim izrazom lica Mi se obratila: „Još nikada Nisam razgovarala sa pticama!“ Znao sam, dogodilo se stvarno Nešto izuzetno. Video sam, kako nju Pesma poput vitice obavija, kao potok Razlila se u njoj. Jedno jaje kosa Je kružilo oko nje i pevalo Kao Zemlja na svom putanju. Kćerka mi je pesmu vode, zemlje, Svoga srca svirala. Takvu pesmu Kosa još nikad nisam čuo. U njoj je svaki kos istovremeno pevao. U njoj je sve istovremeno pevao: crni kos, drozd, kos šumski, I voda i vatra i glina, Planeta i sam čovek. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland Csigaház – Zemunica puža

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Csigaház Sápadt füvek közt csigaház – Megkövült örvénye Harminc év mélyre húz. És eszembe jut, Hogy mióta felnőttem, Vajon ki segít tavasszal a csigáknak Kitörni a télire házuk elé vont, Vékony mészfalat?

Zemunica puža U izbledeloj travi zemunica puža – Njen okamenjen vir U tridesetgodišnju dubinu me vuče. I pitam se, Otkad sam odrastao U proleće ko li puževima pomaže Da za zimu ispred njihovih kuća Podignut tanak zid od kreča probiju? Prevod: Fehér Illés

Forrás. a szerző

Acsai Roland A sólymok kikelnek a tojásból – Izlegnu se sokoli

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A sólymok kikelnek a tojásból Kitörtek szűkké vált Mészkőbarlangjaikból – Megelevenedett, fehér Cseppkövek, és éhesen Tátogni kezdenek. Most már semmi sincs köztük, És a világ között – hozzáköti Őket az örökös éhség. Apjuk a köldökzsinór, Amin keresztül az élelem Érkezik. Saját csőrükkel Vágják majd el, Ha kirepülnek, és nem lesz Rá többé szükségük.

Izlegnu se sokoli Izbili su iz njihovih uskih Vapnenih pećina – Oživeli, beli Stalagmiti kljunove Izgladnelo otvaraju. Njih od sveta Više ništa ne odvaja – večna glad Ih povezuje. Pupčanik im je otac Preko kojeg hrana Stiže. Presećiće Vlastitim kljunovima Kad izlete i neće Im više trebati. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok L' Harmattan Kft.  Budapest 2017.

Acsai Roland A kanári – Kanarinac

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A kanári Három kerten És harminc éven át Hallatszik a kanári éneke. A madarászok azt mondták: « A zöldikével keresztezett  Madárnak van a legszebb hangja. » De tévedtek. Mert legszebben Az emlékekkel keresztezett Kanári dalol.

Kanarinac Pesma kanarinca Preko tri vrta I trideset godina se čuje. Ptičari su rekli: « Ptica križana sa zelentarkom Ima nejlepši glas. » Pogrešili su. Jer najlepše Kanarinac križan sa uspomenama Peva. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Acsai Roland A legfinomabb ecset – Najskladniji kist

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

A legfinomabb ecset Megpróbálni hasonlítani ahhoz a képhez, Amit a legfinomabb ecset, Lányom szempillája fest rólam.

Najskladniji kist Pokušati onoj slici ličiti Što najskladniji kist, Trepavice moje kćerke o meni slikaju. Prevod: Fehér Illés

Forrás. a szerző

Acsai Roland Egy medúza szoknyája alatt – Ispod suknje jedne meduze

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Egy medúza szoknyája alatt „Mitől olyan szomorúak a bálnák?” – Kérdezte lányom, amikor az Állatkerti Műanyagbúra alatt először hallott Bálnaéneket. Álltunk a búra alatt, Mint egy óceánba merülő búvárharangban, Mint egy buborékban, Mintha egy medúza üvegszoknyája alatt. „Mitől olyan szomorúak a bálnák?” Hirtelen nem tudtam, mit felelni, De most már tudom a választ: Mert túl nagy a szívük.

Ispod suknje jedne meduze „Zbog čega su kitovi tako tužni?” – Pitala me je kćerka kad je ispod Plastičnog zvona Zoološkog vrta Pesmu kita prvi put čula. Ispod zvona smo stajali Kao u nekom zvonu što se u okean spušta, Kao u nekom mehuru, Kao ispod staklene suknje neke meduze. „Zbog čega su kitovi tako tužni?” U tom trenu nisam znao šta bi odgovorio, Ali sad već odgovor znam: Jer im je srce prevelik. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Acsai Roland: Szellemkócsagok

Acsai Roland Elaludtál a vonaton – Zaspala si u vozu

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Elaludtál a vonaton Ölembe hajtott fejjel Elaludtál a vonaton Két állomás között, Talán semmi különös Nem volt abban a pillanatban, Nekem mégis sokat jelentett. Szikráztak a csupasz ágak Áramszedői, és a sín olyan volt, Mint egy szán nyoma a hóban, És úgy éreztem, mintha átszálltunk Volna egy másik szerelvényre, A valóságos vonat tovább robogott Az ablakunk mellett, mi meg Ott maradtunk az álombeli kocsiban, És nem tartottam attól, hogy a kalauz Leszállít, hiszen volt érvényes Jegyem. Te voltál az, ahogy ott Feküdtél az ölemben.

Zaspala si u vozu Između dve stanice U mom krilu si Zaspala u vozu, U tom trenu valjda Ništa naročito nije bilo, Meni je ipak puno značio. Vodiči struje golih grana Su iskrile, a tračnice su Na trag saonice ličile, I činilo mi se kao da smo Na neku drugu kompoziciju preseli, Ispred našeg prozora stvaran voz je Dalje jurio a mi smo U vagonu snova ostali, I nisam se bojao da će me kondukter Izbaciti, ta punovažnu kartu Sam imao. Ti si bila ta, koja je tamo U mom krilu ležala. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/2017-apr-1-1058/harmadik-idoszamitas-acsai-roland-versei

Acsai Roland Heraldika – Heraldika

Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –

Heraldika A Föld Címer A mindenség csillagokkal teleszórt, Éjsötét pajzsán – Rajta megannyi címerállat Repül, fut és úszik: Sasok, hiúzok, lazacok. Rajta megannyi címernövény Hajladozik, virágzik és zöldül: Rózsák, liliomok, lóherék. És ez a kócsag, a nádak között – Amik úgy hajlongnak előtte, Mint egy uralkodó előtt – Tollforgó A mindenség sisakján.

Heraldika Zemlja je Grb Na zvezdama kićenom garnom štitu Svemira – Na njoj bezbroj životinja sa grbova Leti, trči, pliva: Orlovi, risovi, lososi. Na njoj bezbroj biljaka sa grbova Savija se, cveta i zeleni: Ruže, ljiljani, deteline. I ta čaplja između trstike – Koje ispred nje kao Ispred vladara se savijaju – Vrtnja perja je Na kacigi svemira. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://apokrifonline.wordpress.com/2013/06/26/acsai-roland-versei-online-megjelenes/